Több mint másfél évszázadon át pihent a föld mélyén az a jelentős értékű ezüst pénzlelet, amelyet végül 1984-ben, egy pinceásás során találtak meg Letenyén. A kincs sorsa szorosan összefonódik az 1848–49-es szabadságharc eseményeivel és a térséget feldúló hadmozdulatokkal.
Különleges történelmi lelet került napvilágra 1984. november 8-án Letenyén, a Baross Gábor utca egyik telkén, amikor pinceásás közben két tejesköcsögbe rejtett ezüst pénzgyűjteményt találtak. A mintegy 12,5 kilogramm súlyú kincs összesen 1868 darab ezüstérmét tartalmazott, amelyek döntő többsége 20 krajcáros volt. Ez most a hónap műtárgya a Thúry György Múzeumban.
A lelet különlegessége nemcsak mennyiségében, hanem összetételében is rejlik. Az érmék 1754 és 1848 között készültek, így közel egy évszázad pénzforgalmát tükrözik. A legkorábbi darab Mária Terézia idejéből származik, míg a legfiatalabb egy 1848-ban, Körmöcbányán vert, magyar feliratú érme V. Ferdinánd arcképével. Az együttesből szinte minden év képviselteti magát, ami arra utal, hogy a pénzt hosszabb idő alatt, tudatos gyűjtéssel halmozhatták fel.
A pénzek több mint fele osztrák verdékből származik, jelentős részük azonban magyarországi pénzverdékben – Körmöcbányán, Gyulafehérváron és Nagybányán – készült. Emellett kisebb számban német és más közép-európai területekről származó érmék is megtalálhatók a gyűjteményben.
A teljes lelet értéke a korabeli viszonyok között jelentősnek számított: mintegy 637 forintot ért, ami több éves fizetésnek felelt meg.
Összehasonlításképpen: egy tanító éves bére a 19. század elején körülbelül 300 forint volt, míg egy alhadnagy 1849-ben évi 696 forintot keresett.
A lelet elrejtésének háttere szorosan összefügg a szabadságharc eseményeivel. 1848 szeptemberében Jelačić horvát bán csapatai átkeltek a Murán, és elfoglalták Letenyét. A korabeli beszámolók szerint a sereg fosztogatott, a lakosság jelentős része pedig elmenekült. Ebben a bizonytalan és veszélyes helyzetben rejthette el valaki a jelentős értékű pénzkészletet, abban bízva, hogy később visszatér érte.
Az, hogy a pénzeket két tejesköcsögbe helyezték, arra utalhat, hogy a tulajdonos helybéli volt, aki gyorsan, a rendelkezésére álló eszközökkel próbálta megóvni vagyonát. Ugyanakkor az elrejtés helye – a főút közelében, a település szélén – akár menekülő idegenre is utalhat.
Ami biztos: a kincs gazdája soha nem tért vissza érte. A lelet több mint 130 évig rejtve maradt, mígnem a véletlen felszínre hozta.
A letenyei ezüst pénzlelet nemcsak numizmatikai szempontból értékes, hanem történelmi lenyomat is: egy korszak bizonytalanságát, a háborús félelmeket és az emberek túlélési ösztönét őrzi.
Összeállította: Kunics Zsuzsanna történész-muzeológus
Fotó: Hohl Zoltán
Közreműködött: Pulai Attila, Várnagy Veronika
