Egy váratlan áramszünet komoly kockázatot jelenthet a hűtést igénylő élelmiszerekre. A Nébih gyakorlati útmutatója szerint azonban néhány egyszerű szabály betartásával megelőzhető a romlás és az élelmiszerpazarlás.
Az áramkimaradás – legyen szó viharról, műszaki hibáról vagy tervezett karbantartásról – bármikor bekövetkezhet. Ilyenkor a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a hűtőszekrényben és a fagyasztóban tárolt élelmiszerek gyorsan felmelegedhetnek, ami élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent.
A szakemberek szerint a megelőzés kulcsfontosságú. Érdemes hőmérőt tartani a hűtőszekrényben, így pontosan nyomon követhető a belső hőmérséklet alakulása. A fagyasztóban tárolt jégakkuk vagy vízzel töltött palackok áramszünet esetén segíthetnek a hideg megtartásában.
Az élelmiszereket célszerű tömbösítve, egymáshoz közel elhelyezni, mivel így lassabban melegszenek fel.
Előre tervezett áramszünet esetén különösen hasznos, ha a fagyasztót „feltöltjük” fagyasztott elemekkel.
Áramkimaradás idején a legfontosabb, hogy a hűtő és a fagyasztó ajtaját csak a legszükségesebb esetben nyissuk ki. Minél kevesebb hideg levegő távozik, annál tovább marad biztonságos a belső hőmérséklet.
A Nébih úgynevezett „4 órás szabályt” emel ki:
Érdemes feljegyezni az áramszünet kezdetének időpontját, hogy később pontosan megítélhető legyen a kockázat.
Az áramszolgáltatás helyreállása után első lépés a hőmérséklet ellenőrzése. Ha a hűtőben 4 °C alatt maradt a hőmérséklet, az élelmiszerek általában biztonsággal fogyaszthatók.
Ha azonban a hőmérséklet 4 °C fölé emelkedett, és ez legalább két órán át fennállt, a gyorsan romló élelmiszerek már kockázatot jelenthetnek.
Fontos alapelv:
A tudatos felkészülés nemcsak az egészségünket védi, hanem az élelmiszerpazarlást is csökkenti. A Nébih szerint néhány egyszerű lépéssel áramszünet idején is biztonságban tarthatók a hűtést igénylő élelmiszerek.
A legfontosabb tanulság: nem az áramszünet a legnagyobb probléma, hanem az, ha nem tudjuk, hogyan reagáljunk rá.
Forrás: Nébih
Borítókép: Pexels