Húsvétkor megnyitják a veszprémi várnegyed eddig nem látogatható kertjeit az érdeklődők előtt
Különleges várfalsétány nyílik a veszprémi várnegyedben, ahonnan az érdeklődők nem csupán a város panorámáját és a barokk épületeket csodálhatják meg, hanem több olyan kertet is felfedezhetnek, amelyek eddig nem voltak látogathatók. A különleges hangulatú terekben számos keresztény szimbólumot is felfedezhetünk.
Idén húsvétkor három nap erejéig vezetett sétákon az Érseki Palota kertjét is bejárhatjuk majd, a várnegyed megújuló zöld tereiben ráadásul számos olyan növényt is láthatunk, amely a Bibliában és a keresztény hagyományban fontos jelképként jelenik meg.
A Nagyszeminárium északi kertjében árnyas pihenőhely és kilátópont, míg a keleti kertben Varga Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész Trónon Ülő Istenanya szobra, valamint az egykori vadgesztenyesor időtlenséget sugalló, megmentett példányai hívnak elcsendesedésre.
Többek között ezt a két kertet is felfedezhetik a látogatók idén húsvéttól a veszprémi várnegyedben.
A Nagyszeminárium kertjei, valamint a Biró-Giczey Ház barokk udvara folyamatosan nyitva tart majd, míg az Érseki Palota kertjét – amelyet csak különleges alkalmakon nyitnak meg – nagyszombaton, húsvétvasárnap és húsvéthétfőn vezetett vársétákon csodálhatják meg az érdeklődők.
A várhegyen a Veszprémi Főegyházmegye beruházásának részeként az épületek mellett közel 10 ezer négyzetméternyi zöldterület is megújul, így például a keleti várfal mentén található kertek, amelyek közül több eddig nem volt látogatható.
„A különböző szintmagasságokon elhelyezkedő kertek között korábban nem volt kapcsolat, ezt egy várfalsétány kialakításával teremtettük meg észak–déli irányban. Ezen sétálva a látogatók a kertek mellett megcsodálhatják a panorámát és a várnegyed épületeit is” – mondja Massány Edina, a megbízott tájépítész iroda vezető tervezője.
A veszprémi vár egy sziklahátra épült, körben meredek sziklafalakkal, ennek ellenére meg tudtak telepedni a növények.
Arról azonban kevés információval rendelkeztek a szakemberek, hogyan néztek ki a várnegyed kertjei a 18. vagy a 19. században – archív felvételek, ortofotók segítségével rajzolódott ki egy kép a múlt kertjeiről, amelyeknek az értékeit megőrizték és beépítették a tájépítészeti koncepcióba.
A szakemberek felmérték a meglévő fák és cserjék állapotát, így derült ki, hogy a nagyméretű és koros fák egy része korhadt volt, hiszen a sziklafelszín miatt gyökérzetük nem tud mélyre nyúlni.
Az idős vadgesztenyefákra és tiszafákra – amelyek már a várnegyedről készített 20. század eleji fényképeken is feltűntek – különösen odafigyeltek a szakemberek.
„Amennyire csak lehetett, megőriztük a várnegyed kertjeinek és udvarainak meglévő, értékesnek tekinthető faállományát, emellett 27 előnevelt fát telepítettünk. Ez elősegíti a faállomány korosztályi kiegyenlítését és egy hosszú távon fenntartható zöldstruktúra kialakítását” – magyarázza a vezető tervező.
Különleges vörös tölgy a Szent György Kápolna előtt
„Meghatározó szerep jut a karakteres, nyírt örökzöldeknek, amelyek a várnegyed és a kertek időtlenségét erősítik. A klímaváltozás ugyanakkor indokolttá tette más, korábban itt nem jellemző fajok ültetését, az erős napsütésnek kitett területekre például olajfák kerültek, amelyeket télen természetesen fokozottan óvunk majd” – emeli ki a szakember.
Az Érseki Palota kocsifeljárójához gömbtiszafák kerültek, amelyekhez hasonlókat a nyugati és a keleti kertek több pontján is felfedezhetnek majd a látogatók.
A Szent György Kápolna előtt egy különleges vörös tölgy áll, amely az épülethez kötődő legendára is utal.
Szent István király fia, Szent Imre herceg a hagyomány szerint ebben a kápolnában tett szüzességi fogadalmat, a fa levelei pedig évről évre november elején, Szent Imre ünnepére válnak vörössé.
A főhomlokzat kialakításában így Erdey Dezső Szent Imre-szobra mellett a vörös tölgy is fontos szerepet kapott – a portikusz, vagyis a fedett előcsarnok teteje éppen azért áttört, hogy teret adjon a fa lombjának további fejlődéséhez.
Bibliai növények is helyet kaptak a kertekben
Nem ez az egyetlen egyházi szimbólum, amely a növényválasztásban visszaköszön.
A várnegyed kertjeiben, a bejáratoknál és a szobrok körül fontos szerephez jut a fehér liliom, amely a tisztaság, a szüzesség, a béke, az igazság és az ige jelképe, Szűz Mária virága.
Az angyali üdvözlet miatt Gábriel arkangyalhoz is köthető, ahogy Szent Imre, Szent Anna és Árpád-házi Szent Margit ikonográfiájában is fontos motívum.
A lila virágú örökzöld, a kis meténg az örök élet szimbóluma, amely a Szent György-kultuszhoz és a gonosz távoltartásához kapcsolódik.
A főként a Nagypréposti Ház körül megjelenő, illatos bazsarózsa Szűz Mária szimbóluma, és tövistelen rózsafajtaként a bűntelenségre, az ártatlanságra is utal.
A harangláb szintén Mária-jelkép, amely galambra emlékeztető virágaival a Szentlélek szimbóluma is.