A nagykanizsai Thúry György Múzeum több mint 10 évvel ezelőtti önkormányzati fenntartásba kerülésével a közgyűjtemény által kínált programok is átalakultak valamelyest: a múzeum vezetése és munkatársai még nagyobb hangsúlyt fektetnek a helyi identitásképző, közösségépítő rendezvényekre és kiállításokra.
A kanizsai múzeumügy több mint 100 éves múltra tekint vissza, ugyanis Halis István városi tanácsost 1913-ban nevezték ki könyvtárosnak és múzeumőrnek. A múzeum az azóta eltelt évtizedek mindegyikében kiemelt szerepet töltött be a város története iránt érdeklődő polgárok életében. Ez a tradíció, a múlt iránt való érdeklődés, a jövő generációi részére történő hagyományozás jelen van ma is.
1949 tekinthető a mai értelemben vett múzeum alapítási évének. Ekkor a múzeumot államosították és kijelölték a gyűjtőterületét is: ez Dél-Zalára terjedt ki. Ebben az évben vette fel az intézmény a „Thúry György Múzeum” nevet. Az államosítást követő néhány hónapban Dr. Szentmihályi Imre volt a múzeum vezetője, 1950. október 23-tól pedig Dr. Kerecsényi Editet bízták meg az intézmény irányításával.
A következő időszakban a közgyűjtemény rohamos fejlődésnek indult. A gyarapodó gyűjtemények bemutatására a Művelődési Minisztérium 1968-ban megvásárolta a Fő úti épület nyugati szárnyát. 1983 őszén itt nyílt meg az új állandó kiállítás „Erdő és ember Zalában” címmel, mely 1997 végéig volt látogatható. Dr. Kerecsényi Edit néprajzkutató igazgatása alatt (1962-1983) alakultak ki a múzeum jelentős gyűjteményei. A néprajzi gyűjtemény a Dunántúl egyik legjelentősebbje lett, míg a helytörténeti gyűjtemény a polgári korszak pótolhatatlan tárgyegyütteseivel gyarapodott.
1984-től 2006-ig Dr. Horváth László régész vezette a múzeumot. Kitartó szakmai munkája nyomán a régészeti gyűjtemény is elérte a környező múzeumok mennyiségét és minőségét. Az 1998 és 2005 között az M7-M70 autópálya építéséhez kapcsolódó megelőző feltárások alkalmával előkerült leletanyag is a Thúry György Múzeum gyűjteményét gyarapította. 2006-ban nyílt meg az intézmény nagyszabású állandó kiállítása Emberek, utak, kapcsolatok – Dél-Zala évezredei címmel, amelyben már az újonnan előkerült reprezentatív régészeti anyagot is bemutatták. A kiállítás megnyitásával vette át a múzeum irányítását Dr. Száraz Csilla régész (képünkön), aki ezt a pozíciót azóta is betölti.
A Thúry György Múzeum 2012. december 31-ig a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága részeként működött. Az akkori fenntartó a nagykanizsai Thúry György Múzeum látványos fejlesztésére, önálló arculatának kialakítására nem biztosított lehetőséget, első helyre mindenkor a megyeszékhely múzeumát rangsorolta. A Thúry György Múzeum azonban 2013-ban, a magyar múzeumi struktúra egészét érintő jogszabályi változások következtében Nagykanizsa önkormányzatának fenntartásába került, ami pozitív változásokat eredményezett. Az immár önálló intézmény a fenntartó kezdeményezésére továbbra is területi múzeumként működik, teljesítve annak minden kritériumát.
Saját, karakteres arculat
A fenntartóváltás adminisztratív lebonyolítása és a szervezeti keretek átgondolása után 2014-gyel indult az a korszak, amelynek során Kanizsa múzeuma az önálló jogi személyiség adta lehetőséggel párhuzamosan kialakíthatta saját, karakteres, önálló arculatát a kulturális intézmények között. 2014-ben a múzeum két új kiállítóhellyel is bővült. A Fő út 5. szám alatti épület mellett az Erzsébet téren található reprezentatív kiállítóhelyek a Képzőművészetek Háza (Kiskastély) és a Magyar Plakát Ház is a Thúry György Múzeum részévé váltak két jelentős gyűjteménnyel: Sass Brunner Erzsébet – Brunner Erzsébet hagyatékával és Z. Soós István festőművész alkotásaival együtt.
A Thúry György Múzeumban őrzött műtárgyak száma 2020 év végén elérte a 300 000 darabot. Kezdetben a múzeumok alapfeladata a gyűjtés, a konzerválás, a kutatás és a bemutatás volt. Az elmúlt évtizedekben azonban a múzeumok alapfeladatai bővültek. Ma már a modern múzeum egyik legfontosabb feladata, hogy említett alapfeladatait megossza a látogatókkal, az érdeklődő közönséggel és lehetőséget kínáljon a sokoldalú kulturális élmény megélésére. A színes programok, az interaktív, a múlt egy-egy szeletét szemléletesen megvilágító, rendszeresen megújuló időszaki kiállítások, a tudományos ismeretterjesztő előadások, a diákoknak – kicsiknek és nagyoknak – szóló múzeumpedagógiai foglalkozások, a tematikus családi napok mind a múzeumok kitárulkozásának, a nyitott múzeum megvalósításának alappillérei.
A nagykanizsai közgyűjtemény nagy utat járt be, míg eljutott abba az állapotába, amit egy múzeumnak a város és a térség, Nagykanizsa és Dél-Zala vonatkozásában be kell töltenie.
– 2013 január elsejével vette át a város a múzeum fenntartását, mely azóta nagyon stabil működést biztosít számunkra – mondta az igazgató. – Az elmúlt 10 évben mindegyik megválasztott testület támogatását élveztük. Nincs ez másként ma sem,
ha a múzeumról kell döntést hozniuk a képviselőknek, akkor az a legtöbbször egyhangú és támogató.
Ez egyébként fontos hagyomány, érezhető, hogy a kulturális intézmények iránt nagy az elköteleződés a városban. A múzeum oldaláról ennek a hagyománynak a létéhez nagyon sokat tett hozzá Dr. Kerecsényi Edit, s természetesen az is hozzá tartozik, hogy mi magunk is igyekszünk megfelelni az önkormányzat elvárásainak. Nemcsak a Thúry György Múzeum értékeit, a tárgyakat és az azokhoz kapcsolódó tudományos kutatási eredményeket szeretnénk bemutatni a széles nagyközönségnek, hanem próbálunk színvonalas rendezvényeket is szervezni és számos múzeumpedagógiai foglalkozást tartunk a felnövekvő generációnak. Részt veszünk a városi rendezvényeken, kapcsolódunk a nagyrendezvényekhez, építő kapcsolat van az önkormányzat és a múzeum között. Előbbi a pandémia időszakában sem hagyott magunkra minket, amiért rendkívül hálásak vagyunk, mert országos viszonylatban nem mindenütt volt ez így…
Fontolva haladók
Mindez a 2013 előtti időszakhoz képest jelentős és töretlen fejlődést eredményezett. Fontolva haladók vagyunk, igyekszünk minden pályázati lehetőséget megragadni, nyilván a lehetőségeink korlátozottak, hiszen az épületeink felújításához például többszázmillió forint kellene, de a Fő úti, a 18. század elején épült főépületünk kiállítótereinek és vizesblokkjainak korszerűsítését már az önkormányzat támogatásával megkezdtük és folyamatosan végezzük, továbbá épületgépészeti fejlesztések is történtek. Hangsúlyosan szeretnék beszélni a hozzánk látogatókról és a minket támogató civil szervezetekről, magánszemélyekről, és az oktatási intézményekről. Sokat köszönhetünk nekik, a magánszemélyek és a civil szervezetek körében egészen komoly mecénási, támogatói kör alakult ki az elmúlt években.
Nagyon jó a kapcsolatunk például a Hölgyklubbal, az Együtt Kiskanizsáért Egyesülettel, a nyugdíjas klubokkal és ahogy azt már említettem, az iskolákkal. Immár évek óta hagyomány, hogy a Thúry György Múzeum Kerecsényi Edit – emlékplakettel ismeri el mindazon személyek munkáját, akik a múzeum gyűjteményeinek gyarapításában, gondozásában, feldolgozásában, bemutatásában, ismertté tételében kimagasló, Kerecsényi Edit, egykori múzeumigazgató szellemiségéhez, szakmaszeretetéhez méltó tevékenységet végeznek. Eddig az Együtt Kiskanizsáért Egyesület elnöke, Horváth Jánosné, Schmidt Istvánné Bagonyai Mária lokálpatrióta (képünkön középen), Steinhardt László helytörténész (sajnos, nemrégiben mindketten etávoztak közülünk...), Tarnóczky Attila helytörténész (posztumusz) és Dr. Polay József, a Kanizsai Múzeumért Alapítvány elnöke kapta meg az emlékplakettet.
Anélkül, hogy bárkit megsértenék, szeretném kiemelni a néhai Schmidt Istvánné, Marika néni munkásságát, aki gyakori és kedves látogatója volt a múzeumnak. Az elmúlt évtizedekben lelkes gyűjtőként sok néprajzi és helytörténeti tárgyat ajándékozott az intézménynek, amelyeknek történetét és a tulajdonosuk életútját is rögzítette. A gyűjteménygyarapítás mellett az elkötelezett és önzetlen segítségnyújtás jellemezte. Kanizsa pótolhatatlan emlékeinek bemutatását tette lehetővé akkor, amikor a Kórházkápolna egykori ólomüvegablakainak restaurálását anyagilag is támogatta. A többéves sikeres projekt Marika néni hathatós anyagi támogatásának és az ügy mellett való határozott kiállásának eredménye. A három gyönyörű, 1931-ben készült üvegablak neki is köszönhetően újulhatott meg. A restaurálást a Nemzeti Kulturális Alap és a Kanizsai Múzeumért Alapítvány is támogatta. A Szent Erzsébetet, Szent Lujzát és az IHS feliratot ábrázoló üvegtáblák eredeti formájukban tekinthetők meg ma is a Thúry György Múzeum barokk épületének tágas folyosóján.
A jelen dinamikus múzeuma
Dr. Száraz Csilla hozzátette: azonban a még előttük álló feladat sokrétű, a jelen kezdeményezéseivel a jövő dinamikus múzeumát is fel kell építeniük. A múzeumok kulturális közösségekben betöltött szerepe ugyanis ma már arról szól, hogy a múzeum működése, kínálata mind inkább „interaktívvá” válik, azaz a múzeumlátogatók is megszabhatják valamilyen mértékben azt, hogy a múzeum mit mutasson be, milyen programokkal várja az érdeklődőket. A látogatók igényeinek felmérése, monitorozása, ezek kiértékelése és az így leszűrt látogatói igények támogatása, kiszolgálása hangsúlyos feladata a 21. század múzeumának.
– Szeretnénk, ha szlogenünket –
„A Thúry György Múzeum a mi múzeumunk!”
– minden kanizsai a magáénak érezné, annál is inkább, mert a gyűjteményünk nagy részét az itt élők ajándékának köszönhetjük – folytatta az igazgató. – Napjaink vívmánya, hogy a múzeumba immár otthonról is „el lehet látogatni”, akár a karosszékben a számítógép előtt ülve, ennek érdekében jelentős mértékben fejlesztettük a honlapunkat és a Facebook-oldalunkat, melyeken folyamatosan frissülő tartalmakat kínálunk. Ehhez azonban szükség volt gyűjteményeink digitalizálására. A járásszékhely múzeumok 2018-as pályázati felhívásán a múzeum honlapjának és digitális tartalmainak fejlesztésére, megújítására nyert összegből digitális gyűjteményt hoztunk létre. Ez 4 fő részből tevődik össze: egy képeslapgyűjtemény, egy néprajzi fotótár, egy helytörténeti fotótár, valamint egy múzeumpedagógiai gyűjtemény alkotja.
A múzeum tulajdonában található képeslapokból 1443 db került fel a honlapra. A digitalizálás első szakaszában nem kifejezetten a kanizsai képeslapjainkat szkenneltük, hanem az egyéb települések, tájegységek (Balatoni üdvözlőlapok), valamint a meghatározó történelmi eseményekhez kapcsolódó képeslapok (irredenta lapok) kerültek feldolgozásra. A múzeum néprajzi gyűjteményének eredeti felvételeket tartalmazó fotótárából elsőként 10 település – Belezna, Berzence, Letenye, Magyarszerdahely, Nagykanizsa, Nagyrécse, Nemespátró, Tótszerdahely, Zalakaros, Zalakomár és Zalaszentbalázs – fotóanyagát digitalizáltuk. A kereső funkcióval itt is biztosított a sokoldalú böngészés. A Helytörténet címszó alatt a múzeum gazdag helytörténeti fotóanyagából dolgoztunk fel 346 darabot. E szám folyamatosan növekszik, a közeljövőben újabb egységet kívánunk virtuálisan is megtekinthetővé tenni. Az online profilunk egyébként a pandémia időszakában tudott nagyot erősödni, amikor az emberek nyilvános rendezvényekre, közösségi terekbe nem járhattak.
Így néz ki a jövő múzeuma
S ha már említette az igazgatónő a múzeumpedagógiát, az ilyen jellegű foglalkozásokat, ejtsünk néhány szót erről is, hiszen ez lehet a jövő múzeumának egyik tartópillére. A szakemberek az óraterveket a Nemzeti Alaptanterv, illetve a kerettanterv figyelembe vételével készítették el, tehát van olyan témakör, ami csak középiskolásoknak, van, ami pedig csak az általános iskolás korosztálynak javasolt.
Eddig összesen 10 óraterv került fel az intézmény honlapjára, 3 fő témakörben – helytörténet, néprajz és régészet: Kanizsa várának fejlődése és pusztulása; Thúry György kanizsai várkapitánysága; Lakáskultúra a 19-20. század fordulóján, Nagykanizsán; Polgári divat a 19. század közepétől a 20. század elejéig; Népi öltözködés Nagykanizsa környékén a 20. században; Népi táplálkozás a 20. században; „Dél – Zala a méhek terített asztala”. Méhészkedés Nagykanizsa környékén; Mit csinál a régész?; Élet az újkőkorban – Nagykanizsa környéki lelőhelyek; Római kori ásatások Kanizsa környékén – Villa rustica és a hozzá tartozó temetők.
2021-ben kiemelt szerepet kaptak az online térben a Thúry György személyéhez és Kanizsa várához kapcsolódó posztok, a névadó, Thúry György halálának 450. évfordulójára emlékezve. Nagykanizsa városa 2021-et Thúry György Emlékévnek nyilvánította. Ehhez kapcsolódva rajzpályázatot hirdettek, az iskolások számára vetélkedőt, a felnőtteknek pedig totót készítettek.
– Az időszaki kiállítások megnyitóin, a tudományos ismeretterjesztő előadásokon, a könyvbemutatókon elsősorban az 50 év felettiek érdeklődésére számíthatunk. Az ilyen jellegű rendezvények átlagos látogatói létszáma 60-80 fő.
A minden rendezvényünkre ellátogató „múzeumbarát kör” is megfogalmazta már miért is szeret a Thúry György Múzeumba járni. Többek egymástól független visszajelzése a tudományos, hiteles, kutatásokon alapuló, Nagykanizsához és térségéhez kötődő programok miatt választja a múzeumi eseményeket. Ezt az igényt szükséges a jövőben is szem előtt tartani – fogalmazott Dr. Száraz Csilla. –
Megőrizni programjaink egyedi, csak a múzeumban elérhető jellegét. Tudjuk jól, és látjuk, hogy zömében ez a közönség látogatja a város kulturális intézményeinek egyéb, színvonalas programjait is. Ez örömteli a város intézményeinek, mert van egy ilyen réteg, akiknek szélesítése közös érdekünk. Másrészt minden kulturális intézménytől saját arculatot kíván.
A múzeum állandó kiállítása, mely Nagykanizsa történetét foglalja össze, Nagykanizsa 19-20. századi virágkorának pezsgő életét kiemelve, a Fő úti épületben látogatható. Az elmúlt időszakban azonban kialakult az egyes kiállítóhelyek saját karaktere is a múzeum bemutatásra került időszakos tárlatain belül. A Fő úti épület, melyet ma is mindenki „a múzeum”-ként tart számon Kanizsán a történeti, régészeti, néprajzi időszaki kiállításoknak ad otthont. A Magyar Plakát Ház reprezentatív épülete, emeleti kiállítótere rendszerint képzőművészeti tárlatok otthona. Kedvelt célpontja és helyszíne egyes rendezvényeknek, mind az önkormányzatnak, mind pedig a helyi civil-kulturális csoportoknak, a házasságot kötőknek is a rendelkezésére áll. A terembérletből az intézménynek bevétele is származik, másrészt a művészeti kiállítások látogatottsága is nő. A kialakult szokások erősítik azt is, hogy a múzeum egyre inkább közösségi tér legyen. A kiállítás kezdetben mint háttér jelenik meg az adott rendezvényen, idővel – erről is vannak tapasztalataink – a kiállítás hozza el egy-egy rendezvényre a Plakát Házba látogatókat. A kiállítóhelyen biztosítunk arra is lehetőséget, hogy a város műértő, alkotó közösségei, országos jelentőségű művészei is bemutatkozhassanak.
Fontos találkozási hely
Hagyományosan bemutatkozik nálunk a nagymúltú Kanizsa Fotóklub, a Kanizsai Képző- és Iparművészek Egyesülete és a már 25 éves múltra visszatekintő Ludvig Nemzetközi Művésztelep. A Fő úti épületben több néprajzi, történeti, régészeti kiállítást mutattunk be már. Itt évente átlagosan két-három új időszaki tárlat nyílik és több kisebb, a barokk épület adottságait kihasználó kamarakiállítás a folyósón. Az időszaki kiállítások nagyobb részben a múzeum saját gyűjteményeiből készülnek, rendszerint a Nemzeti Kulturális Alap támogatását is elnyeri a kiállítási forgatókönyvével az intézmény. Alkalmanként a szomszédos múzeumok időszaki kiállításait is befogadjuk, és több alkalommal „vándoroltattuk” a Thúry György Múzeum saját kiállítását Keszthelyen, Zalaegerszegen, Marcaliban.
Dr. Száraz Csilla hozzátette: a kiállítások mellett a Múzeumi Esték tudományos-ismeretterjesztő előadásai és a múzeumban tartott könyvbemutatók vonzzák leginkább a múzeum törzsközönségét. Az események után hagyományossá váltak a teázás melletti baráti beszélgetések, a kultúra iránt elkötelezett kanizsaiak fontos közösségi terévé alakult át a Fő úti kiállítóhely is. Az utóbbi három évben több konferenciát és tudományos emlékülést tartottak, melyek alkalmával a kérdéskör kiemelkedő kutatói tartottak előadást a város érdeklődő közönségének (2018. Thúry György és kora – tudományos emlékülés Thúry György születésének 450. évfordulója alkalmából; 2020. február „Ördög ünnepe”- Farsangi hagyományok és tovább élésük a 21. században néprajzi konferencia a XII. Országos Farsangi Fánkfesztiválhoz kapcsolódóan; 2020. május Zrínyi 400 – tudományos emlékülés a Zrínyi emlékév keretében).
Misszió és szolgálat
Hogy jó úton jár a nagykanizsai közgyűjtemény, azt az is igazolja, hogy 2019-ben a Thúry György Múzeum a Szentendrei Skanzenben átvehette a Közösségi Múzeum elismerő oklevelet – a sikerhez a helyi egyesületekkel, civil szervezetekkel való együttműködés, a közös munka, az együttgondolkodás, a közös programok is nagymértékben hozzájárultak.
2021-ben pedig a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület által Az Év Múzeuma 2021 Jelöltje kitüntető címet is viselhette az intézmény a helyi kulturális örökség feltárásában, kutatásában és megőrzésében kifejtett elhivatott tevékenység és a színvonalas muzeológiai munka elismeréseként.
Dr. Száraz Csilla hozzáfűzte: szeretnék ezt a fajta szolgálatot, missziót folytatni a jövőben is.
Fotók: Thúry György Múzeum/Hohl Zoltán
