Egy város, ahogy még sosem láttuk. Ez lehetne a mottója Varga György újonnan megjelent fotóalbumának, amely Nagykanizsa ikonikus és rejtett arcait mutatja meg – különleges nézőpontból, személyes hangon, mégis a közösségnek szólva.
– Régóta gyűltek a képek, hiszen sokat fotóztam a várost, hol megrendelésre, hol csak a magam örömére – mesélte a fotós. – A kedvesem révén kerültem még szorosabb kapcsolatba a Tourinform-irodával és így merült fel az ötlet, hogy jó lenne egy új fotóalbum Nagykanizsáról, mert az utolsó több, mint 10 éve jelent meg. Illetve én is éreztem, hogy ezekből a fotókból valamit csinálni kellene, valamit, ami újszerű módon mutatja be a várost, úgy, ahogy csak én látom.
Ám a kezdeményezés nem volt egyszerű. Mint mondja, ő maga nem értett a kiadáshoz, pénze sem volt rá, csak az elhatározás. Aztán jött egy véletlen találkozás, így került képbe Szakacsits Szabolcs, akiről Varga György az elismerés hangján szól: Szabolcs támogatta a megjelenést, mint ahogy számos, Nagykanizsát népszerűsítő, a város hírét messzire vivő dolgot segít pénzügyileg is. Továbbá kiemelte még Seres Pétert, a kiadót és a kötet szerkesztőjét, aki profi, összeszedett munkát tett le az asztalra. Nem utolsósorban: fontosnak tartja megemlíteni Benke Dánielt is, a Halis István Városi Könyvtár igazgatóját, aki végig ott állt mellettük.
Egy város, ahogy még sosem láttuk
A képek közt van, amelyik tíz éve készült, és olyan is, amelyik tavaly. Mégsem érződik rajtuk az idő múlása. Koncepció alapján kerültek egymás mellé, fejezetekbe tagolva, hogy a lapozgatás ne csak vizuális, hanem érzelmi utazás is legyen.
Varga György, Seres Péter, Szakacsits Szabolcs és Benke Dániel a könyv teltházas bemutatóján Fotó: Varga György
– Peti úgy tervezte meg, hogy a sok általam ömlesztett képből egységes, végiglapozható élmény legyen, ne zavarjanak az évszakok: ne legyen tél a bal oldalon, és nyár a jobb oldalon. Harmonikus, összefüggő képi világot akartunk – fogalmazott Gyuri.
A technikai megvalósítás is kiemelkedő: a könyv a Debreceni Nyomdában készült, 1500 példányban. A fotók nem túlszaturáltak, nem hivalkodóak. Inkább csendesek, elmélyültek. A címlapon egy sejtelmes kép: templomtornyok, erdők, város, ködben úszó dombok – mintha egy álomkép lenne, így még soha nem láttuk.
A szépség keresése: egy belső fordulat története
Varga György tudatosan fordult el a hírfotózástól, és választotta helyette a szépet, a lírait, az elmélyültet. A város képei így nem csupán látványt adnak, hanem lelki nyugalmat is sugallnak – nemcsak az alkotónak, hanem a nézőnek is.
A könyv célja nem az, hogy szenzációt mutasson. Épp ellenkezőleg: a hétköznap csodáját akarja visszaadni.
Egy virágágyásba rejtett GoPro, egy hajnalban, ködből lassan kibomló Csónakázó-tó, vagy egy táncos karneváli pillanat – ezek a képek nem csak a szemet szólítják meg, hanem a szívet is.
– Az igazi fotós nem azt fényképezi, amit lát, hanem amit gondol – magyarázta. – Nekem minden kép előtt volt egy gondolat. Miért fotózom? Mit akarok mutatni? Ez a legfontosabb, ez ad mélységet és mondanivalót a fotónak, illetve a témának.
Társak, példaképek, inspiráció
A könyv nem jöhetett volna létre segítők, támogatók és inspirálók nélkül. Varga külön megemlíti Gergely Szilárd fotóriporter barátját, valamikori tanítványát, aki profi szakmai gondolataival inspirálja folyamatosan, és legnagyobb példaképét, Kisbenedek Attilát, az AFP francia hírügynökség fotósát is, akinek embersége, képi világa és profizmusa mérce számára. Szerinte tőle tanulta a legtöbbet, és ő formálta legjobban képi látásmódját.
Ha tíz év alatt sem változik, amit gondolsz a világról, akkor kár volt élned tíz évet
– jegyezte meg. – Ez a könyv is annak a lenyomata, hogy bennem sok minden változott.
A könyv, ami újra felfedezteti velünk Kanizsát
A Nagykanizsa – Ég és föld között című album egyszerre szubjektív vallomás és közösségi tükör. A városról több mint tíz éve nem készült ilyen igényes, átfogó fotókiadvány. A könyv könyvtári bemutatója teltházas volt, a példányok pedig gyorsan fogytak. A könyvet a nagykanizsai Tourinform irodában lehet megvásárolni. Az alkotók remélik, hogy lesz folytatás.
De ez már egy másik történet. Most itt van egy könyv, ami arra kér minket: nézzünk körül. Nézzünk más szemmel. Nézzünk úgy, ahogy Varga György tanít – szívvel, gondolattal, fényképezőgép nélkül is. Vagyis inkább: lássunk.
A cikkben felhasznált képeket Varga György készítette.
