Ha elrepül a szerencse, magunkra vessünk – szilveszteri tilalmak és tanácsok
Nem véletlen, hogy szilveszterkor eszünk, zajongunk, koccintunk és jókívánságokat osztunk: a néphit szerint az év utolsó és első napja döntően befolyásolja a következő esztendő bőségét, egészségét és szerencséjét. Mit tegyünk – és mit kerüljünk –, hogy az új év valóban jól induljon? A válaszokat évszázados hiedelmek, néprajzi gyűjtések és régi hagyományok adják meg.
A jóslás, egészség-, termékenység- és bőségvarázslás számára kedvező az év utolsó és első napja. A nagy eszem-iszom, a bálok, a köszöntők, a jókívánságok a következő év bőségét biztosítják. 1582-től számít január elseje a hivatalos évkezdetnek, korábban karácsonykor volt az évforduló, amit még sokáig akkor tartottak, mert nem tudták, hogy megváltozott – tudtuk meg Gyanó Szilviától, a Thúry György Múzeum néprajzos-főmuzeológusától. Ez az oka annak, hogy karácsonykor és szilveszter/újévkor is nagyon hasonló tiltásokkal és előírásokkal találkozunk, ha a következő évet szeretnénk befolyásolni.
"Már Rómában, Janus ünnepén is zajos kicsapongással ünnepeltek ekkor. A keresztény egyház Jézus körülmetélésének ünnepét tette január elsejére" – árulta el.
Mit tegyünk és mit ne tegyünk, hogy szerencsés legyen az új évünk?
Biztos, ami biztos, itt van néhány jótanács az évkezdetre - a néprajzi szakirodalomból és Gyanó Szilvia saját
gyűjtéseiből:
A nagy eszem-iszom, a bálok, a köszöntők és a jókívánságok a következő év bőségét biztosítják. Ne
fogjuk vissza magunkat!
1. Együnk! Sokat együnk, mert a bőség egyrészt hozzátartozik az ünnepléshez, másrészt a bőség
bőséget teremt. És amilyen az első napunk, olyan lesz az egész évünk.
2. Együnk! Mindenféle aprót együnk! Mákot, lencsét, babot, rizst, kukoricát - bőség, termékenység,
szerencse lesz az eredménye.
3. Együnk! Disznót együnk! Malac, hurka, kolbász, kocsonya meg mindenféle disznóság jó - mert a
disznó szerencsét hoz. (Előre túr, így előre túrja az évet és a szerencsét.) Nyugat-európai népek
középkori, kora újkori krónikáiban is disznó van az ünnepi asztalon, amikor az óévet búcsúztatják.
Finnyásoknak a virsli is megteszi...
A kocsonya a szilveszter és az azt követő időszak hagyományos étele Fotó: Gyanó Szilvia
4. Baromfit NE együnk és általában semmiféle szárnyast! Mert az elrepül a szerencsével. A tyúk
ráadásul hátrafelé kapirgál.
5. Halat NE együnk! Elúszna a szerencsével.
6. Hangoskodjunk és bulizzunk! Így tudjuk elűzni az évfordulót fenyegető ártó szellemeket, illetve
ezzel meg is téveszthetjük őket. Egykor a pásztorok is zajkeltéssel igyekeztek elűzni a gonosz, rontó
erőket. Ostorral durrogtattak, kolompokat ráztak, kürtöltek, kereplőt recsegtettek, kiabáltak, de még
puskaropogás és ágyúdörgés is előfordult éjfél környékén. Mindezt hangos kutyaugatás kísérte. Ma
tűzijátékkal, sípolással, hangos mulatozással végezzük a hagyományos gonoszűző zajcsapást.
7. Menjünk köszönteni! De nagyon vigyázzunk, mert az év első látogatója csak férfi lehet! A
férfilátogató hoz szerencsét, a nő bajt jelent. Ezért küldjük mindig előre a fiúgyereket (legjobb az
elsőszülött) vagy a férjet! A jókívánságok a szó teremtő erejét kihasználva hoznak szerencsét, bőséget
és egészséget. És kifejezik a szándékunkat is.
8. Pihenjünk! Január elsején sokat pihenjünk, ne dolgozzunk! Amilyen az első napunk, olyan lesz az
egész évünk.
Tehát a bulizással azért legyünk óvatosak, mert ha másnaposan kezdünk...
Boldog, sikerekben és szeretetben gazdag új évet kívánunk minden kedves Olvasónknak!