Muramenti – „Ez a mi zenénk, amelyben igazán otthon vagyunk” +VIDEÓ
Első nagylemezét mutatja be tavasszal a Stoboš tamburazenekar. Egy táj, egy közösség és egy eltűnőben lévő zenei világ sűrűsödik össze az új albumon. A Muramenti nemcsak dalgyűjtemény, hanem személyes és közösségi vallomás a Mura menti örökségről.
Mérföldkőhöz érkezett a Stoboš tamburazenekar: 2026. március 21-én a Medgyaszay Házban mutatják be első nagylemezüket, a Muramenti című albumot. A koncert egy több mint másfél évtizedes zenei út és egy közel tíz éve zajló tudatos gyűjtőmunka eredménye.
„Ez az album annak a világnak a zenei lenyomata, ahonnan származunk és ahova ezer szállal kötődünk. A Muramente a mi kulturális bölcsőnk és zenei iránytűnk is, hiszen e vidék jellegzetességei nagyban befolyásolták a zenéhez való viszonyunkat” – fogalmazott Vargovics Máté, a zenekar tagja. Mint mondta, a lemez egyfajta hazatérés is számukra: hosszú zenei barangolás után értek és érkeztek meg azokhoz a dallamokhoz, melyekkel egykor elindultak.
Dalok, amelyek még éltek az emberek emlékezetében
A Muramenti anyaga nagyrészt a Mura menti falvakban végzett személyes gyűjtésekből épül fel. A zenekar tagjai – elsősorban Vargovics Máté és Horváth Bálint – a 2010-es évek második felétől kezdve keresték fel a térség idős lakóit Murakeresztúron, Tótszerdahelyen, Fityeházán, Molnáriban és más településeken.
„Ahogy nőttünk fel, egyre csak ért bennünk a felismerés, hogy korszakváltás éveit éljük. Úgy éreztük, hogy szépen lassan, de folyamatosan párolog el egy világ, amelybe beleszülettünk: a térségre jellemző kétnyelvűség, a horvát nyelv kaj dialektusa, melyet ezekben a falvakban használtak, valamint megannyi kulturális szokás és tradíció, ami e két nép együtt élése során természetes módon alakult ki” – írta le a jelenséget Vargovics. Hozzátette, nemcsak dalokat rögzítettek, hanem történeteket is, amelyek az itt élők szokásaihoz: esküvőkhöz, temetésekhez, közösségi alkalmakhoz kötődtek.
A gyűjtés sok esetben személyes élményt is jelentett.
„Találtunk olyan korábbi gyűjtéseket az ötvenes-hatvanas évekből, melyekben például az én nagymamám is énekelt még fiatalasszonyként. Így, hogy még nekünk is sikerült gyűjteni tőle, olyan dalok is rögzítésre kerültek, melyeket egyazon adatközlő énekelt fel két különböző korszakban. Ez számomra az egyik legértékesebb családi örökség, melyet ránk hagyott” – fogalmazott.
Harminc-negyven dalból született meg az album
A zenekar mintegy 100-110 felvételt rögzített, köztük olyan dalokat is, amelyek semmilyen korábbi archívumban nem szerepeltek.
„A saját gyűjtőutak az itt élők énekeinek rögzítése mellett népzenegyűjtőkhöz is vezetett. Több olyan gyűjtővel is felvettük a kapcsolatot, akik az előző században a környéken gyűjtöttek, de munkájuk csak a fiókok mélyén porosodott” – fogalmaz Horváth Bálint.
„Eperjessy Ernő saját gyűjtéseinek kottáit adta át nekünk, aminek megsárgult lapjain lévő dallamok most újra életre kelnek és felcsendülnek a lemezen. Frankovics György özvegye 68 darab magnókazettát adott nekünk másolásra, aminek digitalizálása és hallgatása közben nagyszüleim énekére is ráakadtam” – mondja Horváth Bálint. „Nagyszüleim hangját visszahallani egy ilyen kazettáról örök életre szóló élmény, mint ahogy az egész lemez elkészítése is lényegében egy csoda.”
Így a saját gyűjtéseik mellett elődjeik által rögzített dalok - mintegy 30-40 - alkotják a Muramenti anyagát, amely végül egy bő egyórás lemezben ölt nemsokára formát.
„Blokkokban, hosszabb zenei folyamatokban gondolkodtunk: lesznek katonadalok, esküvői énekek, és olyan darabok is, amelyek jól szemléltetik a magyar–horvát párhuzamokat. Ugyanaz a dallam két nyelven, két közösségben – ez nagyon jellemző a Mura mentére” – magyarázta Vargovics.
Az itt élők zenei kincsét a magyar népzene régi stílusú dallamai és az anyaországban közel 400 éven nem beszélt „kaj”- horvát szövegek kettőssége jellemzi. "E kettősség bizonyítja, hogy az itt élő népek békében élnek egymás mellett és kiválóan példázzák Bartók Béla egyik vezéreszméjét „a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság és minden viszály ellenére” – szögezte le Horváth Bálint.
A gyűjtéseken szinte csak énekes előadásban kerültek rögzítésre a dallamok, melyeket aztán a fiúk átültettek tamburazenekari megszólaltatásra. Horváth Bálint a 2024-ben elnyert Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíj keretében dolgozott ezen dalok lekottázásán és zenekarra való átültetésén, s a folyamat még közelebbről ismertette meg vele szűkebb pátriájának hangzásvilágát. Céljuk egyszerre irányult ezen dallamok hiteles megszólaltatására és befogadható formában történő bemutatására.
Stúdió, vendégművészek, fizikai megjelenés
A felvételek Szigetszentmiklóson, professzionális stúdiókörülmények között készültek. A hanganyag utómunkái jelenleg is zajlanak, az album grafikai megjelenítése pedig már a végső fázisban tart.
„A Muramenti album különlegessége, hogy több vendégelőadót is be tudtunk vonni az alkotói munkába. Pirbus Virág - a zeneakadémia tanára - hegedűn játszik velünk, illetve külön öröm számunkra, hogy elfogadta felkérésünket Goran Hlebec, a horvátországi Lado együttes tagja, aki csellótamburán kísér minket az egész lemez során. Az ő csatlakozása és pozitív visszajelzései külön megerősítettek minket abban, hogy értékes anyagon dolgozunk” – mondta Vargovics Máté. Hozzátette: a koncerten mindezen felül fellép még Proszenyák Laura és Szalai Gábor is, ők Horváth Bálinttal közösen, trióban adnak elő egy-egy zenei blokkot.
„A lemezfelvétel és utómunkák alatt zenei rendezőként velünk volt Eredics Áron, a Söndörgő együttes tagja. A kapcsolat régre nyúlik vissza, többször járt már nálunk Nagykanizsán, ahol hétvégi mesterkurzusok keretében tanított minket, most pedig egy másik szemszögből is összeismerkedhettünk. A stúdió- és utómunkák alatti jelenléte nagyon megnyugtató és segítő volt az egész folyamat során” – tette hozzá Horváth Bálint.
A zenekar ragaszkodik ahhoz, hogy a lemez fizikai formában is megjelenjen.
„Ez ma már ritkaság, de számunkra fontos, hogy kézbe vehető tárgyi emlék is maradjon, miközben természetesen idővel digitálisan is elérhető lesz.”
„Ez az identitásunk zenében kimondva”
A Stoboš zenekar 2007-ben indult (a tagok: Havasi Ákos, Havasi Ádám, Hegedüs Erik, Horváth Bálint és Vargovics Máté), s azóta számos zenei irányt bejártak, a balkáni páratlan ritmusoktól a különböző világzenei irányzatokig. A Muramenti azonban tudatos visszatérés.
„Sok mindent megtapasztaltunk és sokfelé jártunk már zenei utazásunk során. De ahogy minden út előbb-utóbb körbeér, mi is azt érezzük, hogy hazatértünk ezzel a lemezzel, hiszen ebben a zenében vagyunk igazán otthon, ebből merítkezik az identitásunk, és ezeket a dalokat tudjuk a leghitelesebben és legőszintébben átadni a közönségnek” – fogalmazott Vargovics Máté.
A lemezbemutatót követően a zenekar országos turnét és – hosszabb távon – horvátországi és nemzetközi fellépéseket is tervez. De a középpontban most a márciusi est áll, amely érezhetően túlmutat magán a koncerten, egyfajta korszakot átívelő találkozás lesz a múlt és a jelen, a népi ének és a tamburazene, valamint a magyar és horvát emberek között.
„Ha ezek a dallamok megszólalnak, akkor nemcsak zenét hallhatunk majd, hanem egy izgalmas világ, egy közösség életereje köszönt majd ránk, melyet nem emlékbe zárni szeretnénk, hanem átmenteni a következő generációk számára” – összegezték a zenekar tagjai.