Igazi különlegességben lesz részük ma azoknak, akik kilátogatnak Zalakarosra, ugyanis látványos Krampusz Parádé várja az érdeklődőket a Karos Korzón. Ilyen még nem volt a fürdővárosban – mi már többször jártunk Fürstenfeld-ben hasonló, de sokkal nagyobb attrakción, amit egyébként Ausztriában Krampuslaufen-nek hívnak. Egyedi varázsa van a hagyományőrző eseménynek, egyszerre ijesztő és misztikus – s bizony, néha fájdalmas is... De megéri!
Félelmetes maszkok, kolompok zaja, szőrös alakok és izzó fáklyák: a Krampuslaufen nem puszta látványosság, hanem évszázados alpesi hagyomány, amely ma is élő része Közép-Európa téli kultúrájának. A hagyományosan téli krampuszvonulások egyszerre idézik meg a pogány gyökereket, a keresztény hagyományt és a modern közösségi élményt.
A Krampus a germán–alpesi néphagyomány egyik legismertebb figurája. Külső megjelenése – szarvak, állatbőr, láncok, kolompok, torz arc – egyértelműen a pogány, démonikus világot idézi. Neve valószínűleg az ófelnémet krampen (karom) szóból ered, és eredetileg a tél, a sötétség és a terméketlen időszak megszemélyesítője volt.
Az Inferno Devils nevű, magukat fiatal krampuszcsapatként meghatározó, a stájer Gnas mezővárosból érkező társaság biztosan élménydús órákat okoz majd a közönségnek Forrás: Facebook/Inferno Devils
A kereszténység elterjedésével a Krampus szerepe átalakult: Szent Miklós kísérőjeként jelent meg, aki nem jutalmaz, hanem büntet. Míg a Mikulás ajándékot hoz a jóknak, addig a Krampus feladata a rosszak megfélemlítése – lánccsörgés, virgács, zaj és fenyegető megjelenés kíséretében.
A Krampuslaufen szó szerint „krampuszfutást” jelent. Ez egy szervezett, csoportos felvonulás, a résztvevők – krampuszcsoportok vagy Passok – hagyományos vagy modern, gyakran kézzel faragott faálarcokat viselnek, állatbőrökbe öltöznek, derekukon kolompokkal. A vonulás során zajt keltenek, futnak, ugranak, fáklyákat visznek, és sokszor szimbolikusan „megtisztítják” a teret a gonosztól. Ez bizony, abból áll, hogy vaskos virgácsokkal jól megcsapkodják a nézők lábszárát... Vagy amit érnek.
A Krampuslaufen elsősorban az Alpok térségéhez kötődik:
Ezekben a régiókban a krampuszjárás nem turisztikai attrakcióként indult, hanem közösségi rítusként.
A tél kezdetén a zajkeltésnek, a maszkviselésnek és a félelmetes alakoskodásnak hagyományosan termékenységvarázsló, bajelhárító szerepe volt.
A Krampuslaufen egyik legfontosabb eleme a maszk. A hagyományos krampuszálarcok fából készülnek, gyakran generációkon át öröklődő formavilággal. Egy-egy maszk nem csupán dísz, hanem identitás: megmutatja, melyik faluból, melyik csoportból érkezett a viselője.
A modern Krampuslaufen eseményeken már megjelennek extrémebb, horrorisztikusabb maszkok is, de a hagyományőrző közösségek ma is ragaszkodnak a klasszikus formákhoz és a kézműves kivitelezéshez.
Bár a Krampuslaufen látványos és zajos, a legtöbb helyen szigorú szabályokhoz kötött. A résztvevők nem okozhatnak sérülést, az ijesztgetésnek határt szabnak, és egyre több településen alkoholfogyasztási tilalommal vagy előzetes regisztrációval védik a hagyomány jó hírét.
Ez különösen fontossá vált az elmúlt évtizedekben, amikor a Krampuslaufenek egy része tömegrendezvénnyé nőtte ki magát.
Napjainkban a Krampuslaufen egyszerre:
Ugyanakkor mélyebb jelentése is van: emlékeztet arra, hogy a tél, a sötétség és a félelem mindig része volt az emberi világnak – és hogy ezekkel a közösség, a rítus és az ünnep erejével lehet szembenézni.
A fürdővárosi rendezvény 16:30-kor a Boombatucada dobos felvezetésével indul, majd 17 órától a krampuszok (ha minden igaz, ez az Inferno Devils nevű, magukat fiatal krampuszcsapatként meghatározó, a stájer Gnas mezővárosból érkező társaság) vonulása következik: maszkos, kolompokkal felszerelt alakok járják be a teret, felidézve a Krampuslaufen eredeti, zajkeltő, télűző funkcióját. A program része a fotózkodás a krampuszokkal, amely lehetőséget ad arra, hogy a látogatók közelebbről is megismerjék a hagyományos maszkokat és jelmezeket. Az est 18 órától DJ Collie zenéjével zárul.