Horgászversenyek, haltelepítések, jegyárak – mit hoz 2026 a Csótón?
Sűrű versenynaptár, tudatos haltelepítések, növekvő horgászlétszám és folyamatos odafigyelés az ökológiai egyensúlyra – a nagykanizsai Csónakázó-tó működése jóval túlmutat a hétköznapi horgászaton. Szépligeti Ferenc halőr, a MOHOSZ megbízottja a Magyar Országos Horgász Szövetség nevében adott átfogó képet a 2025-ös évről és a 2026-os tervekről.
A nagykanizsai Csónakázó-tó minden évben gazdag programkínálattal vág neki a szezonnak, és ez 2025-ben sem volt másként. A rendezvénynaptárt az öt helyi horgászegyesület közösen állítja össze, a MOHOSZ szakmai iránymutatása mellett. Az idei évben összesen 34 versenynapot tartottak a tavon, amelyek között szakági viadalok, egyesületi rendezvények és kiemelt országos események is szerepeltek.
– 2025-ben a Csónakázó-tó két alkalommal adott otthont országos bajnokságnak, egyenként egyhetes időtartamban, az edzésekkel együtt. Emellett megrendeztük a pontyfogó kupát, valamint az egyesületek saját versenyeit is. Különleges alkalom volt a tó fennállásának 50. évfordulója, amelyet a „Csótó 50” programsorozathoz kapcsolódva egy közös, nagyszabású horgászversennyel ünnepeltünk meg: ezen 94 horgász vett részt – hallottuk Szépligeti Ferenctől.
A szakember kérdésünkre elmondta: a halgazdálkodás a MOHOSZ kezelésében halgazdálkodási terv alapján zajlik, amelynek egyik legfontosabb eleme a rendszeres és átgondolt haltelepítés. 2025-ben összesen kilenc alkalommal történt telepítés a Csónakázó-tóban. Előnevelt csukából 15 ezer darabot helyeztek ki, körülbelül 600 egy és kétnyaras süllőt, valamint összesen 11 tonna pontyot.
A ponty az örök kedvenc
A ponty kiemelt szerepet kapott, hiszen ez a tó legkeresettebb halfaja, ugyanakkor a telepítések nem egyszerre történtek. A mennyiséget időben elosztva, márciustól egészen decemberig pótolták az állományt, hogy elkerüljék az ökológiai egyensúly felborulását. A csukatelepítés különösen nagy odafigyelést igényel, mivel a fiatal egyedeknél magas az elhullás, a kannibalizmus kockázata. Ennek csökkentése érdekében a halakat a tó teljes, 44 hektáros területén, növényzettel borított részeken, kis csoportokban helyezték ki.
A haltelepítések célja minden esetben a tó ökológiai egyensúlya és a halállomány fenntartása. Egy-egy halfaj túltelepítése komoly problémákat okozhat, ezért a MOHOSZ és a helyi szakemberek folyamatosan figyelik a visszafogásokat, az állomány alakulását és a tó haleltartó képességét. Ez különösen fontos a nyári időszakban, amikor a meleg víz és az alacsonyabb oxigénszint miatt csökken a tó eltartó képessége.
A 2025-ös év ebből a szempontból szerencsésnek bizonyult. Bár aszályos időszak volt, a sok napsütés miatt a fotoszintézis jól működött, a hajnali oxigénmérések megfelelő értékeket mutattak. Nem volt szükség mesterséges levegőztetésre vagy egyéb beavatkozásra.
Társadalmi szerep és utánpótlás
– A tó társadalmi szerepe legalább ilyen hangsúlyos. Évek óta kiemelt figyelmet fordítunk az utánpótlás-nevelésre: a helyi egyesületek minden évben gyermeknapi horgászversenyt szerveznek, amelyen rendszerint mintegy ötven gyermek vesz részt. Emellett a nyári szünetben napközis horgásztábort tartanak, 2025-ben 38 résztvevővel – fogalmazott.
A horgászlétszám folyamatosan növekszik.
A Csónakázó-tavon ma már közel 700 horgász vált éves területi jegyet, és az év során ezres nagyságrendben napijegy is gazdára talál. Ez egyértelműen jelzi a tó népszerűségét és a halgazdálkodás eredményességét.
– Fontos hír a horgászok számára, hogy 2026-ban nem emelkednek az állami jegyek és a MOHOSZ kezelésében lévő vizek területi jegyeinek árai. Emellett tovább bővül a digitalizáció: az állami jegy, a területi jegy és az egyesületi tagdíj is megvásárolható online, bankkártyával, miközben a papíralapú ügyintézés lehetősége is megmarad – közölte a jó hírt Szépligeti Ferenc.
Ez lesz idén!
Az idei tervek sem kevésbé ambiciózusak. 2026-ban már három országos bajnokságot rendeznek a Csónakázó-tavon, és a megszokott versenyek, programok sem maradnak el. Megtartják a Nagykanizsai Horgászok Napját, amely egy nagyszabású közös horgászverseny és halételkészítő megmérettetés formájában hozza össze az öt nagykanizsai egyesületet: a Zrínyi Horgászegyesületet, a Kőolajipari Dolgozók Horgászegyesületét, a Szúnyog Horgászegyesületet, az Egyesült Izzó Horgászegyesületet és a Vasutas Horgászegyesületet.
Szépligeti Ferenc hangsúlyozza: a versenyek idején soha sem zárják le teljes egészében a tavat. Mindig csak az adott szakasz kerül korlátozás alá, így a nem versenyző horgászok számára folyamatosan biztosított a horgászat lehetősége.
A Csónakázó-tó példája jól mutatja, hogy következetes szakmai munkával, együttműködéssel és közösségi szemlélettel egy városi vízterület egyszerre lehet élő ökoszisztéma, sporthelyszín és közösségi tér.
Borítóképünk: Szépligeti Ferenc egy méretes ponttyal, a fotó korábbi telepítésen készült Fotó: Facebook