Még mindig a BMI-t nézed? Van egy egyszerűbb és pontosabb mutató az elhízásra
Ha eddig a testtömegindex (BMI) alapján próbáltad eldönteni, hogy túlsúlyos vagy-e, lehet, hogy ideje újragondolni. Egyre több kutatás mutat rá ugyanis arra, hogy nem önmagában a testsúly a döntő, hanem az is, hol rakódik le a zsír. Ebben pedig egy másik mutató, a WHtR (derék–testmagasság arány) sokkal megbízhatóbb jelzést adhat – különösen a szív- és érrendszeri kockázatok esetében.
Mi a gond a BMI-vel?
A BMI-t régóta használják az elhízás mérésére: a testsúlyt osztjuk el a testmagasság négyzetével, és kész is az érték. Bár egyszerű, komoly hiányossága van:
nem tesz különbséget izom és zsír között, és semmit nem mond arról, hogy a felesleges kilók hol helyezkednek el a testen.
Ez azért probléma, mert ma már jól tudjuk: a has körül felhalmozódó zsigeri zsír sokkal nagyobb kockázatot jelent a szívbetegségek, a cukorbetegség és más anyagcsere-problémák szempontjából, mint a bőr alatti zsír. Így fordulhat elő, hogy valaki BMI alapján „normális”, mégis magas a szívbetegség kockázata.
A WHtR: egyszerű, mégis pontosabb
Egy friss, nagyszabású brazil kutatás – amely a The Lancet Regional Health (Americas) folyóiratban jelent meg – újra megerősítette:
a derék–testmagasság arány (WHtR) jobban jelzi a szívbetegségek kockázatát, mint a BMI vagy akár a derékkörfogat önmagában.
A kutatás során 2721 felnőttet követtek öt éven keresztül. A vizsgálat kezdetén egyik résztvevőnél sem mutattak ki koszorúér-meszesedést, a végére azonban már minden hetedik embernél megjelentek ennek korai jelei. Amikor a kutatók figyelembe vették az életkort, a dohányzást, a vérnyomást, a koleszterinszintet és a cukorbetegséget is, csak a WHtR maradt erős előrejelző.
Ez különösen azoknál volt szembetűnő, akik BMI alapján nem számítottak elhízottnak. Ahogy a tanulmány vezető szerzője, Marcio Bittencourt kardiológus fogalmazott:
a WHtR akkor is jelezheti a kockázatot, amikor minden más érték „rendben lévőnek” tűnik.
Miért működik jobban?
A WHtR egyik nagy előnye, hogy kifejezetten a hasi zsírfelhalmozódást méri, ami a legszorosabban összefügg a szív- és érrendszeri betegségekkel. Emellett:
- nem függ nemtől, életkortól vagy etnikumtól,
- idősebb korban is megbízható, amikor az izomtömeg csökken,
- sokkal kevésbé torzítja az izmos testalkat.
Ez segít megérteni azt a látszólagos ellentmondást is, hogy miért lehet valaki „kövérnek látszó”, mégis egészségesebb, mint egy vékonyabb, de hasi zsírral rendelkező ember.
Így számold ki a WHtR-t!
A számítás meglepően egyszerű:
Derékbőség (cm) ÷ testmagasság (cm) = WHtR
Az Európai Elhízáskutató Társaság ajánlása szerint:
- 0,5 alatt: alacsony kockázat
- 0,5–0,59: mérsékelt kockázat
- 0,6 felett: magas szív- és érrendszeri kockázat
- 0,4 alatt: szintén problémás lehet, alultápláltságra utalhat
Egy egyszerű ökölszabály
Ha nem szeretnél számolgatni, van egy könnyen megjegyezhető szabály:
A derékbőséged ne legyen több, mint a testmagasságod fele.
A szív- és érrendszeri betegségek továbbra is a vezető halálokok közé tartoznak világszerte. Bár a genetika és az életmód is számít, a korai felismerés az egyik leghatékonyabb eszköz a megelőzésben.
Forrás: HVG
Borítókép: Pexels