Sok szülő észrevétlenül kockáztatja gyermeke egészségét a házi patikában
A legtöbb magyar háztartásban ott lapul egy doboz, amely első pillantásra a biztonságot és az előrelátást jelképezi, valójában azonban komoly kockázatokat rejthet.
A Tudatos Gyógyszerhasználat Egyesület (TuGYE) friss kutatása szerint évente még mindig több száz véletlen gyógyszermérgezést regisztrálnak Magyarországon, és ezek közel fele a 0–14 éves korosztályt érinti. A számok azt mutatják, hogy a felelős gyógyszerhasználat kérdése továbbra is égetően aktuális, különösen a téli, megfázásos időszakban.
A felmérés szerint a magyar lakosság 96 százaléka tart otthon gyógyszereket, átlagosan másfél cipősdoboznyi mennyiségben. A probléma nem önmagában a készletezés, hanem az, ahogyan ezekhez a készítményekhez viszonyulunk. A gyógyszereket tárolók kétharmada csak évente vagy még ritkábban nézi át a házi patikát, sokan pedig egyáltalán nem selejtezik a lejárt vagy feleslegessé vált szereket. A kutatás rávilágított arra is, hogy minden harmadik válaszadó nincs tisztában azzal, pontosan mire való az otthon tartott gyógyszerek egy része, és a megkérdezettek több mint egynegyede már bevett lejárt szavatosságú készítményt.
Ez a gyakorlat különösen veszélyes lehet gyermekek esetében, akiknél a nem megfelelő dózis, a nem korosztálynak való hatóanyag vagy egy véletlen lenyelés is súlyos következményekkel járhat. Rádics Gergely, a TuGYE társalapítója szerint ezért kiemelten fontos, hogy a lakosság hiteles, azonnal alkalmazható tanácsokhoz jusson a helyes gyógyszerkezelésről. Mint fogalmazott, a tudatos gyógyszerhasználat nemcsak az egyének és családok egészségét védi, hanem környezetvédelmi szempontból is jelentős.
A nem megfelelően kidobott gyógyszerek ugyanis a szennyvízrendszeren keresztül vagy közvetlenül a talajba jutva károsíthatják az élővilágot. Egy korábbi, 2019-es vizsgálat például 69 különböző gyógyszerhatóanyagot mutatott ki a Balaton vizében. Bár ezek koncentrációja nem jelent közvetlen veszélyt az emberre, a vízi élőlényekre – halakra, csigákra, más szervezetekre – hosszú távon kedvezőtlen hatással lehet.
A gyógyszerfogyasztás mértékét jól jelzi, hogy Magyarországon 2024-ben összesen 168 millió doboz gyógyszert váltottak ki, mintegy 153 milliárd forint értékben. Hatóanyag szerint a legtöbb kiváltott vényköteles gyógyszer a gyomorsavtermelést csökkentő protonpumpa-gátlók közé tartozó pantoprazol volt, amelyből több mint 8,2 millió doboz fogyott egyetlen év alatt. Ez önmagában is rávilágít arra, milyen nagy mennyiségű gyógyszer kerül forgalomba, majd később a háztartásokba.
A szakemberek hangsúlyozzák: a patikákban működő gyógyszervisszagyűjtő rendszer kulcsszerepet játszik a biztonságos és környezetkímélő ártalmatlanításban. Lukácsné Fodor Enikő, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke szerint a gyógyszertárakban nemcsak átveszik a lejárt vagy feleslegessé vált készítményeket, hanem gondoskodnak azok szakszerű megsemmisítéséről is.
Külön problémát jelent a használt injekciós tűk kezelése. A TuGYE tapasztalatai szerint sokan azért dobják ezeket a kommunális hulladékba, mert a tűgyűjtő pontok nehezen elérhetők, vagy nem is tudnak a létezésükről. Ennek megoldására az egyesület létrehozta az országos TűTérképet, amely segít megtalálni a legközelebbi gyűjtőhelyeket, és részletes útmutatást ad a biztonságos kezeléshez.
A most elindított „Házi patika kisokos” aloldal célja, hogy átfogó, gyakorlatias segítséget nyújtson a lakosságnak. Bemutatja, hogyan érdemes összeállítani egy valóban biztonságos házi patikát, milyen készítményekre lehet szükség akut vagy krónikus betegségek esetén, mire kell figyelni a tárolás során, és mikor jött el az ideje a selejtezésnek. A szakértők egyetértenek abban: néhány tudatos döntéssel és rendszeres átvizsgálással jelentősen csökkenthető a véletlen gyógyszermérgezések kockázata – különösen a legkiszolgáltatottabb korosztály, a gyermekek esetében.
Forrás: Index
Borítókép: Pexels