Nem klasszikus turistautazásnak indult, mégis sokkal többet adott egy egyszerű városnézésnél – Hencsei Zsuzsanna és párja tavaly decemberben az Egyesült Államokban jártak, ahol a rokoni kapcsolatok révén nemcsak a nagyvárosi látnivalókat, hanem az amerikai mindennapokat, a kertvárosi életformát és Virginia állam vidéki tájait is testközelből ismerhették meg.
– Ez egy családi meghívás volt, már augusztusban felmerült, de őszintén szólva sokáig nem mertünk lépni – idézte fel az indulás előzményeit. – A Trump-adminisztráció körüli bizonytalanságok, a járattörlésekről, beutazási szigorításokról szóló hírek miatt kivártunk.
Végül az utolsó pillanatban született meg a döntés.
– December 20-án utaztunk el, és az azt megelőző másfél hétben intéztünk el mindent. A United Airlines-szal mentünk, római átszállással, teljesen zökkenőmentesen.
Beléptetés: félelmek helyett gördülékenység
Sokan tartanak az amerikai beléptetéstől, Zsuzsi tapasztalatai azonban kifejezetten pozitívak voltak.
– Már Rómában ellenőrizték, hogy minden rendben van-e a dokumentumainkkal: a szállás, a visszaútra szóló jegy. Amerikába érkezve egy kormánybiztosi ellenőrzésen mentünk át. Hatalmas sor volt, azt hittük, órákig fog tartani, de habár mindössze három ügyintéző dolgozott, mégis elképesztően flottul ment.
A várakozás végül nagyjából háromnegyed órát vett igénybe.
– Amikor sorra kerültünk, semmi különös nem történt: megkérdezték, hány csomagunk van, meddig maradunk, mikor megyünk vissza, aztán már engedtek is tovább. Jöttek értünk a párom rokonai, és egyenes út vezetett hozzájuk.
Nem turistamódra: család, mindennapok, közelség
Bár a klasszikus látnivalók sem maradtak ki, az utazás súlypontja nem a turistaélményeken volt.
– Turisták voltunk, de nem tipikus értelemben. Mivel ahogy említettem, családi meghívásra érkeztünk, sok rokonnal szerettünk volna találkozni.
Washington ikonikus helyeit azért bejárták.
– A Fehér Házat, a Capitoliumot, a Washington-emlékművet megnéztük, ahogy azt ilyenkor szokás. Időhiány miatt nem fért bele minden múzeum, de az Afrikai Múzeumba eljutottunk, amely az afroamerikai betelepülés és küzdelmek történetét mutatja be.
A város közlekedése kellemes meglepetést okozott.
– Sokat metróztunk, mert a parkolás körülményes. A metró gyors, tiszta, nem zsúfolt, az átszálló pontokon segítők állnak, minden egyértelmű. Nagyon barátságos volt a tájékoztatás – idézte fel.
Kertvárosi Amerika: állatok, fák, csend
A család Washington környékén, egy kertvárosias településen él, amely mély benyomást tett rá.
– Ez egy nagyon kellemes, fákkal teli környék, tipikus amerikai házakkal. Csendes, már-már falusias jellegű, mégis város. Koránkelő vagyok, a jetlag sem viselt meg, hajnalban már kint voltam a kertben.
A természet közelsége mindennapos élmény.
– Rókák, őzikék jöttek be, a mókusok állandóan ott futkároztak. Fantasztikus élmény volt, igazi kikapcsolódás – mesélte Zsuzsi.
A környezet rendezett, mégis meglepően „nyitott”.
– Nincsenek kerítések, az út mellett csak a postaládák sorakoznak. Ez számomra nagyon érdekes volt.
Autóval Virginiába: ismerős táj, más világ
Az utazás során autóval Virginiába is kiruccantak.
– Nem hosszú kirándulás volt, inkább egy felfedező autózás. Meglepő módon a táj nagyon hasonlít a Bakonyra, dimbes-dombos, kanyargós, erdős részeken haladtunk keresztül.
Rend, szabálytisztelet és mindennapi fegyelem
Amerikáról sokszor a korlátlan szabadság képe él az emberekben, Hencsei Zsuzsi azonban mást tapasztalt.
Én inkább nagyon szabálytisztelő embereket láttam. Még a közlekedésben is: betartják a sebességet, a jobbra kanyarodásnál például kötelezően megállnak a Stop-táblánál.
Egy hétköznapi jelenet is sokat elárult.
– Egy üzletben vártuk a társaságot, amikor az őr udvariasan, de határozottan felszólított minket, hogy hagyjuk el az üzletet, és kint várakozzunk. Egyszerűen ez a szabály, amit be kell tartani. Bármennyire is hihetetlen, de nagyon szabályozott élet az amerikaiaké és ezt a többség el is fogadja és aszerint él – szögezte le.
A rendőrökhöz való viszony is eltér az itthon megszokottól.
– Egyértelműen a tisztelet jellemzi. A jelenlétük önmagában fegyelmező hatású.
Dohányzás, alkohol: szigorú szabályok
Washington belvárosában egy dolog különösen feltűnt Zsuzsának.
– Nem láttam utcán dohányzó embert. Kiderült, hogy tiltott. Dohányt csak benzinkúton vagy speciális üzletekben lehet venni, ez a rendszer hasonlít az itthoni dohányboltokéra.
Hasonló a helyzet az alkohollal is.
– Szilveszterre pezsgőt szerettünk volna venni, de a bevásárlóközpontokban egyáltalán nem árulnak szeszes italt. Végül egy külön italboltban sikerült beszerezni.
Fogyasztás: nagy tételek, online rendelés
A vásárlási szokások is mások.
– Az amerikaiak nem aprózzák el: kartonszámra vásárolnak, vagy online rendelnek. Mi például egy átalakítót felejtettünk itthon. Nem boltba mentünk, hanem online megrendeltük, három órán belül kihozták, ingyen.
Ízek és kultúrák találkozása
Az utazás gasztronómiai élményekben is bővelkedett.
– A párom Etiópiából származik, a kinti rokonoknál ezek az ételek erősebben jelen vannak, mint nálunk. Etióp étteremben is jártunk, amhara nyelven rendeltek.
Az ételek egészen más logikát követnek.
– Csípős húsételek birkából, csirkéből, darált marhából, mind egy nagy tálon, az injera nevű savanykás, palacsintaszerű kenyérrel, amit kanálként használnak.
Az amerikai barbecue sem maradt ki.
– A marhaoldalas elfogyott, de amikor megtudták, hogy magyar turisták vagyunk, a séf mindent megtett, hogy kárpótoljon. Disznócombból készült barbecue-t kaptunk, fantasztikus volt – mesélte lelkesen.
Visszatérés? Egyértelmű igen
– Rajtam nem múlik, én bármikor mennék. New York most kimaradt az árak miatt, de legközelebb azt is szeretnénk beiktatni. Ha újra hívnak, megyünk. Sok minden maradt még, amit szívesen felfedeznék – mondta végül.
