Cserépkályhával fűtesz? Akkor erről tudnod kell!
A falvakban ma is sok háztartásban fával fűtenek, cserépkályhával vagy kandallóval. A hangulatos tüzelés azonban komoly kockázatokat is rejt, ha elmarad a kémény ellenőrzése és a szakszerű felkészítés. Mutatjuk, mire kell különösen figyelni.
A gázárak bizonytalansága és a vidéki életforma miatt továbbra is meghatározó szerepe van a szilárd tüzelésnek. Sok családi házban cserépkályha, kandalló vagy vegyes tüzelésű kazán biztosítja a meleget. Ezeknél a berendezéseknél azonban a biztonság kulcsa nemcsak a megfelelő tűzifa, hanem a jól működő, tiszta kémény is.
A kémény állapota életet menthet
Sokan tévesen gondolják úgy, hogy a kéményseprés elsősorban a gázfűtéshez kapcsolódik. Valójában a szilárd tüzelés még nagyobb figyelmet igényel, hiszen a fa égése során korom és kátrány rakódik le a kémény falán. Ezek nemcsak rontják a huzatot, hanem kéménytűzhöz és szén-monoxid-visszaáramláshoz is vezethetnek.
A hatályos szabályozás szerint a szilárd tüzelésű berendezésekhez tartozó kéményeket évente legalább egyszer ellenőriztetni kell, társasházakban ez kötelező, családi házaknál a tulajdonos felelőssége. A jó hír, hogy a szolgáltatás lakossági ingatlanok esetében térítésmentes, időpontot azonban külön kell kérni.
Az első begyújtás nem rutinművelet
Egyed György kutasi kályhaépítő szerint a fűtési szezon elején elkövetett hibák később komoly gondokat okozhatnak.
Tapasztalata szerint ősszel az első begyújtásnál fontos, hogy a kémény teljes keresztmetszetében átmelegedjen. A nyári időszakban a kéményben gyakran pókhálók, nedvesség vagy pangó levegő alakul ki, ami gátolja a huzatot. Ha a kályha nem kap megfelelő levegőt, a füst könnyen visszaáramolhat a lakótérbe.
A szakember azt javasolja, hogy a szezon elején kis mennyiségű fával, fokozatosan fűtsünk fel, és figyeljük meg, hogyan viselkedik a kályha és a kémény. Ha nehezen indul meg a huzat, az már intő jel lehet.
Ellenőrzés hideg kéménynél
Kevesen tudják, de a kályha állapotát érdemes reggel, teljesen hideg állapotban is megvizsgálni. Ilyenkor derül ki legjobban, hogy van-e természetes huzat, illetve nem tömődött-e el a füstjárat. Ha a hideg kémény „nem húz”, az később is problémát okozhat.
A repedezett samott, a laza fugák vagy az elmozdult tisztítóajtók mind veszélyforrást jelenthetnek. Ezeket a hibákat laikusként nehéz pontosan megítélni, ezért gyanú esetén érdemes szakemberhez fordulni.
Mit végezhetünk el saját magunk?
A mindennapi használat során a hamuzás és a tűztér tisztítása a tulajdonos feladata. Ezek azonban nem helyettesítik a kémény és a füstjáratok szakszerű ellenőrzését. A korom- és kátránylerakódás eltávolítása, valamint a kályha szerkezeti állapotának felmérése már hozzáértést igényel.
A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a megelőzés mindig olcsóbb és biztonságosabb, mint egy kéménytűz vagy egy szén-monoxid-mérgezés következményeinek kezelése.
Egy telefonhívás is elég lehet
Családi házak esetében a kéményseprő nem feltétlen jelenik meg automatikusan. A tulajdonosnak kell időpontot egyeztetnie, amit sokan elmulasztanak, gyakran csak a fűtési szezon közepén vagy egy probléma után kerül sor rá.
Pedig egy ellenőrzés nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy a cserépkályha valóban azt adja, amit várunk tőle: meleget, biztonságosan.
Forrás: Sonline
Indexkép: Pexels