Szendrey Júlia új arca – élő emlékház Keszthelyen
Keszthelyen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kezelésében áll Szendrey Júlia szülőháza, amely az elmúlt években nemcsak térben, hanem szemléletében is jelentősen megújult.
A keszthelyi Szendrey Emlékház története több mint másfél évtizedre nyúlik vissza.
„2009 márciusában nyitottuk meg a mai kiállítás első, egyetlen kis szobájából álló emlékszobát" – idézte fel dr. Lukács Gábor, az emlékház egyik gondozója. A kezdeményezést a Georgikon Kar és Keszthely Város Önkormányzata közösen valósította meg, ami előrelépés volt a korábbi állapotopz képest.
Régi terv, új lehetőség
Az áttörést 2023 eleje hozta meg. Dr. Lukács Gábor elmondta: „Gyuricza Csaba rektor úr biztosította a támogatást, az egyetem azt a forrást, amely lehetővé tette, hogy végre megvalósítsuk azt a tervet, amit már jó tíz évvel korábban kidolgoztunk." A bővítés apropója kettős volt: az 1848–49-es forradalom 175. évfordulója és Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója.
Az emlékház mögötti, korábban szociális célra használt lakások kiürülése tette lehetővé a fejlesztést. „Tulajdonképpen a valamikori ispánlakás területével gazdálkodhatunk ma" – mondta. A komfort nélküli, kis majori lakásokat összenyitották, így jött létre a jelenlegi kiállítótér, amelyet 2023. március 15-én adtak át a látogatóknak.
Élő emlékezet, nem statikus kiállítás
Azóta a hangsúly egyértelműen a közösségi jelenléten és az élményszerű megközelítésen van.
„Folyamatosan azon dolgozunk, hogy az emlékház ne csak egy kiállítás legyen, hanem élő tér"
– fogalmazott dr. Lukács Gábor. Ennek egyik példája a „Varázskör Júlia bölcsőjénél" elnevezésű program, amely Szendrey Júlia születésnapjához kapcsolódva zajlik.
A program alapjául Illyés Gyula Haza a magasban című verse szolgált. „A vers ikonikus soraiból indultunk ki, csak mi ezt parafrazáltuk: nem Petőfi egy soránál, hanem Júlia bölcsőjénél teremtődik varázskör" – magyarázta. Kezdetben 24 órás felolvasás volt a cél, ám a tapasztalatok hatására ezt 12 órára rövidítették.
Az elmúlt évben új elemek is megjelentek: társasjáték, gyerek- és felnőttszínezők, rendhagyó tárlatvezetések. „Volt, aki csak társasozni jött ki – és ez teljesen rendben van. A lényeg, hogy kapcsolatba kerüljenek a hellyel" – jegyezte meg.
Koszorúzás, évfordulók, visszatérő programok
A Szendrey Emlékház életében több fix dátum is szerepel. December 29-én – a Fehér Emléktábla felirata szerint – minden évben koszorúzást tartanak Szendrey Júlia születésének évfordulóján. „Júlia maga sem tudta biztosan, 28-án vagy 29-én született-e, ezért lett ez a hivatalos dátum" – emlékezett vissza dr. Lukács.
Az idei megemlékezésen Szemes Péter irodalomtörténész tartott beszédet és tárlatvezetést. „Pedig én már évek óta foglalkozom Szendrey Júliával, mégis rengeteg új információt hallottam" – mondta a gondozó. A Balatoni Múzeummal és a városi intézményekkel való együttműködés szintén állandó eleme az emlékház működésének.
A március 15-éhez kapcsolódó megemlékezések, a Múzeumok Éjszakája és a Kulturális Örökség Napjai szintén visszatérő események, nyaranta pedig heti több napon át tartanak nyitva.
Új arcél: Szendrey Júlia, a toposzokon túl
Dr. Lukács Gábor számára Szendrey Júlia megismerése is személyes felfedezés volt. „Korábban én is csak a közhelyeket ismertem: az özvegyi fátyol eldobása, a polgárpukkasztó életmód" – mondta. A kutatások során azonban egészen más kép rajzolódott ki.
Megrendítőnek nevezte azt az időszakot, amikor Szendrey Júlia 1849 augusztusa és 1850 februárja között fél éven át kereste eltűnt férjét, Petőfi Sándort, bejárva a csatamezőket. „Erről alig beszélünk" – jegyezte meg. Hasonlóan új megvilágításba került második házassága Horvát Árpáddal, valamint élete vége, amelyet veszteségek és magány jellemeztek.
„Negyvenéves sem volt, amikor meghalt, és addigra elvesztette szinte az egész családját" – emelte ki. Azt is kevesen tudják, hogy élete utolsó csaknem másfél évében külön élt férjétől.
Több mint „Petőfi özvegye"
Az emlékház egyik legfontosabb üzenete, hogy Szendrey Júlia önálló alkotó volt. „Nemcsak Andersen-fordítóként jelentős, hanem verseket, saját meséket és prózai műveket is írt, amelyeket korának számos lapja közölt" – hangsúlyozta dr. Lukács Gábor. Szerinte
Szendrey Júlia sokkal több volt annál, mint ahogyan a későbbi leegyszerűsítő narratívák ábrázolták.
A megújult keszthelyi emlékház éppen ezt a sokrétegű, emberi és alkotói portrét igyekszik bemutatni – nemcsak tárgyakon és szövegeken keresztül, hanem élő programokon, közösségi eseményeken át is. Figyeljünk rájuk!
Képek forrása: Facebook/Szendrey Emlékház