Mesélő épületek: Az Arany Bárány – 1959-es étlappal, amikor még 13 forintba került egy menü!
Zalaegerszeg belvárosának sziluettje elképzelhetetlen az épület nélkül, amely nemcsak egy szálloda, hanem a város közösségi emlékezetének egyik legfontosabb őrzője. Az Arany Bárány Hotel története összefonódik Zala megyeszékhelyének polgárosodásával, túlélve háborúkat, rendszerváltásokat és gazdasági viharokat.
1. A kezdetek: A püspöki vendégfogadó
Az épület története a XVIII. század közepéig nyúlik vissza. Zalaegerszegnek a veszprémi püspök birtokaként szüksége volt egy méltó helyre, ahol a postakocsin érkező utazók és a vármegyei gyűlésekre érkező nemesek megpihenhettek.
1750–1760-as évek: Felépült az első, még földszintes vendégfogadó.
A név eredete: Az „Arany Bárány” elnevezés valószínűleg vallási gyökerű, az Agnus Dei (Isten Báránya) szimbólumra utal, ami illeszkedett a püspöki tulajdonhoz, egyben a vendégszeretet és a tisztaság jelképe is volt.
Forrás: Galéria Savaria
2. 1894: A nagy átalakulás
A XIX. század végére a régi épület már nem felelt meg a kor igényeinek. Zalaegerszeg dinamikusan fejlődött, és a polgárság egy elegáns, reprezentatív központot követelt.
1893–1894-ben radikális döntés született: a régi fogadót lebontották, és helyén felépítették a ma is látható, kétemeletes, eklektikus-neobarokk stílusú palotát.
Az épület ekkor vált a város társadalmi életének szívévé:
- Itt rendezték a legelőkelőbb bálokat.
- A kávéházában vitatták meg a város és a haza ügyeit a helyi értelmiségiek.
- A szálloda étterme országos hírűvé vált, köszönhetően a zalai gasztronómia (vadhúsok, dödölle) népszerűsítésének.
3. Politika és kultúra a falak között
Az Arany Bárány nem csupán szálláshely volt, hanem politikai és kulturális színpad is.
„Az Arany Bárány kávéházában az asztaloknál nemcsak kávét mértek, hanem a város jövőjét is formálták"
– tartották a századfordulón a helyiek.
Olyan történelmi személyiségek fordultak meg itt, mint a város legendás polgármestere, Czobor Mátyás, vagy a fiatal Mindszenty (Pehm) József, aki egerszegi plébánosként rendszeresen részt vett a hotelben tartott egyesületi eseményeken.
4. Pusztulástól az újjászületésig
A XX. század második fele nehéz időszakot hozott. A világháborúk után az épületet államosították, és bár funkcióját megőrizte, állapota fokozatosan romlott. A szocializmus évtizedei alatt a berendezés modernizálása sokszor a patinás hangulat rovására ment.
Forrás: Aranybarany.hu
A valódi megújulásra a 2000-es évek elejéig kellett várni. Egy nagyszabású rekonstrukció során az épület visszakapta eredeti fényét:
- Helyreállították a homlokzat gazdag díszítését.
- A belső tereket a modern, négycsillagos igényekhez igazították, de megőrizték a Monarchia korabeli eleganciát.
- Bővült a wellness-részleggel és konferenciatermekkel, alkalmazkodva a modern turizmushoz.
Ma az Arany Bárány egyszerre modern üzleti szálloda és élő "múzeum", a város újkori történelmének nagy tanúja. Aki belép a falai közé, még ma is érzi azt a különleges, békebeli hangulatot, ami miatt a zalaiak generációk óta „a Bárányt” tekintik a város első számú találkozóhelyének.
Olvasónknak, a nagykanizsai Geiszl Z. Attilának a birtokában van a szálloda éttermének étlapja 1959-ből (nagybátyja volt az igazgató akkoriban), amit a rendelkezésünkre bocsátott a cikkhez – köszönet érte!
Borítókép: Wikipedia