Jobb, ha nem tudod, milyen csúnya dolgokra bukkantak élelmiszerekben
Üvegdarab a meggybefőttben, fém a pékáruban, műanyag csokoládéban, sőt egértetem madársalátában – az EU gyorsriasztási rendszerének adatai szerint 2025-ben kiugróan sok esetben találtak idegen anyagokat élelmiszerekben, amelyek közvetlen élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentenek a fogyasztók számára. Magyarországot is több tucat ilyen ügy érintette.
Az EU Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszere (RASFF) alapján 2025-ben több mint 240 kockázatos termék miatt kellett hazánkban hatósági intézkedéseket tenni. A magyar vonatkozású esetek túlnyomó többsége élelmiszerekhez kapcsolódott, elsősorban zöldségekhez és gyümölcsökhöz, baromfihúshoz és baromfitermékekhez, valamint gabonafélékhez és pékárukhoz.
Az ügyek 82 százalékában külföldi előállítású termék volt érintett.
A tavalyi évben az uniós szinten regisztrált több mint 5000 RASFF-bejelentésből 249 érintette Magyarországot, ezek közül 211 élelmiszerrel állt összefüggésben. Takarmányokkal 22, élelmiszerrel érintkező anyagokkal pedig 16 esetben kellett foglalkozniuk a hatóságoknak.
Részletesebben vizsgálva a kategóriákat, a magyar hatóságoknak 36 alkalommal zöldségek és gyümölcsök, 32 esetben baromfihús és baromfitermékek, valamint 17 ügyben gabonatermékek és pékáruk miatt kellett intézkedniük. A hazai gyártású vagy magyar alapanyagú termékek csak 44 bejelentésben szerepeltek, ezek közel harmadában mikrobiológiai szennyezettség miatt kifogásoltak baromfihúst vagy abból készült terméket más tagállamok.
Magyarország maga is aktív szereplője a riasztási rendszernek: 30 ügyet jelentett a RASFF-en keresztül, döntően kockázatos élelmiszerek kapcsán. Emellett a Nébih részt vesz az AAC rendszer működtetésében is, amely a nem megfelelőségekkel – például minőségi vagy jelölési hibákkal – foglalkozik. Ezen a csatornán 2025-ben 114 információkérő megkeresés érkezett Magyarországhoz, legnagyobb számban élelmiszerekkel, élő állatokkal és élelmiszerrel érintkező anyagokkal kapcsolatban. Gyakori problémát jelentettek az élőállat-szállítás dokumentációs hiányosságai, valamint étrend-kiegészítők esetében a nem engedélyezett egészségügyi állítások.
A legsúlyosabb figyelmeztetések azonban az idegen anyagok jelenlétéhez kötődtek. Ezek az anyagok sokszor a gyártás során kerülnek az élelmiszerekbe – például műanyagdarabok, fémforgácsok, de előfordulnak az alapanyag természetes, ám fogyasztásra alkalmatlan részei is, mint a meggymag vagy zöldbab szár. Minden ilyen eset fokozott kockázatot jelent a fogyasztók számára.
2025-ben a hazánkat érintő bejelentések közül 26 ügy kifejezetten idegen anyag jelenlétéhez kapcsolódott, emellett több riasztás szólt háztartási eszközökről leváló vagy kioldódó anyagokról is – például fémdarab leválásáról fokhagymaprésről, vagy fémek kioldódásáról palacsintasütőből.
A RASFF rendszer tagjai az év során üvegdarabot találtak többek között meggybefőttben, kukoricakonzervben, paradicsomszószban és joghurtban; műanyagot csokoládéban, fűszerben és macskaeledelben; fémet szószokban, sütőipari termékekben, panírozott sajtban és még jutalomfalatban is. Előfordult gumikesztyű sajtban, faszilánk burgonyachipsben, halszálkára emlékeztető idegen anyag jégkrémben, valamint egértetem madársalátában – ezek az esetek pedig egyértelműen rámutatnak arra, hogy az élelmiszerbiztonság nem csupán elméleti kérdés, hanem a mindennapi fogyasztást közvetlenül érintő kockázat.
Forrás: Nébih
Borítókép: Pexels