Csendben lezáruló barátságok – mi történik velünk?
Sokan tapasztalják, hogy a tudatosodás során átalakulnak kapcsolataik. Miért zárulnak le barátságok, szerelmek és miért válik fontosabbá a minőség?
Egyre többen érzik úgy, hogy megváltoznak körülöttük az emberi kapcsolatok, kiüresednek régi beszélgetések, lezárulnak hosszú barátságok, és másfajta minőség válik fontossá az életükben. Babits Veronika hipnoterapeuta, energiagyógyász, párkapcsolati coach szerint mindez nem véletlen: sokan egy tudatosodási folyamaton mennek keresztül, amely alapjaiban rendezi át a kapcsolatainkat, az értékrendünket és önmagunkhoz való viszonyunkat.
Babits Veronika tapasztalata szerint napjainkban egyre több ember fordul önmaga felé. Terapeuták, segítők, pszichológusok, coachok mind hasonló jelenségekkel találkoznak: akik az önfejlesztést, a személyiségük megfigyelését választják, azok életében markáns változások indulnak el. „Nagyon érdekes, hogy ilyenkor szinte mindenkinek megváltoznak az emberi kapcsolatai" – fogalmazott.
A tudatosodás (vagy öntudatra ébredés) egyik leggyakoribb jele, hogy régi barátságok, sőt családi kapcsolatok is átalakulnak vagy lezárulnak. Nem haraggal, nem drámával, hanem csendesen. „Mintha egyszerűen megszűnne a kommunikációs út" – mondta.
Olyan emberek távolodnak el egymástól, akik korábban félszavakból is értették egymást, most viszont kiüresednek a beszélgetések.
De mit is jelent valójában a tudatosodás? Babits Veronika szerint ez annak a folyamata, amikor az ember elkezdi megismerni a saját lelkében rejlő árnyoldalakat. Carl Gustav Jung gondolataira hivatkozva úgy fogalmazott: amikor valaki erős érzelmi reakciót vált ki belőlünk – akár pozitívat, akár negatívat –, az azt jelzi, hogy a tudatalattinkban van egy megismernivaló rész. „Ezek az emberek sokszor tanítani jönnek az életünkbe" – tette hozzá.
Párkapcsolati példával élve elmondta: egy elnyomó vagy verbálisan bántalmazó kapcsolat gyakran arra tanítja a másik felet, hogy végre kiálljon önmagáért. Amikor ezek az árnyoldalak tudatossá válnak és feldolgozódnak, az ember magasabb szintre lép, mert már „nincs, aki megnyomja a gombjait".
Nem az lesz a fontos, mennyibe került egy póló
A folyamat során az értékrend is átalakul. A tudatosodó ember egyre inkább a minőségi beszélgetésekre vágyik, miközben a felszínes témák elveszítik jelentőségüket. „Nem az lesz a fontos, mennyibe került egy póló, hanem hogy milyen szépen tavasszal a táj, vagy mennyire jólesett egy csendes séta" – mondta. A zajos társasági élet helyett sokan a természetet, az elvonulást, a szemlélődést választják.
Ez azonban nem elszigetelődés – hangsúlyozta –, hanem annak jele, hogy az ember már nem fél egyedül lenni. „Amikor már tudsz magadhoz kapcsolódni, nem menekülsz az egyedülléttől." A tudatosodás egyik fontos hozadéka az is, hogy az ember megtanulja meghúzni a határait, és képes nemet mondani olyan helyzetekre, amelyek már nem szolgálják a belső békéjét.
Sokan idealizált képet alkotnak a tudatos emberekről: mintha mindig mosolyognának, mindenkinek segítenének, és soha nem lennének konfliktusaik. Babits Veronika szerint ez tévhit.
„Egy tudatos ember nem akar mindenkin segíteni, aki nem kér segítséget."
Már nem hajszolja mások elismerését, nem kívülről várja a visszaigazolást. A hangsúly befelé kerül: a belső béke válik mércévé.
A tudatosodás nem életkor kérdése – hangsúlyozta. Vannak, akik egész életükben ugyanazokat a mintákat ismétlik, míg mások fiatalon elindulnak ezen az úton. Tapasztalata szerint a fiatalabb generációk sokszor eleve kevésbé vesznek részt érzelmi játszmákban, míg a középkorosztályban erősebben elválik az út azok között, akik hajlandók szembenézni önmagukkal, és azok között, akik nem.
Már nem ugyanarról szól
– Ez egy döntés kérdése – mondta. – Sokan azért nem akarnak szembenézni magukkal, mert az változást igényel, kilépést a komfortzónából. A tudatosodás ugyanis munkával jár, és nem lehet félig csinálni. Amikor valaki valóban elindul ezen az úton, nincs visszaút.
Babits Veronika szerint ma egyre jobban nyílik az olló: vannak, akik még mindig a régi mintákat ismétlik, és vannak, akik már más minőségben élnek. A két világ egyre nehezebben kapcsolódik egymáshoz. „Nem haragból, nem lenézésből, hanem mert egyszerűen már nem ugyanarról szól az életük."
A tudatosodás így nem elszakadás, hanem rendeződés – belül és kívül egyaránt. Az emberi kapcsolatok száma csökkenhet, de a minőségük erősödik, és egyre inkább azok maradnak meg, amelyek valóban összhangban vannak azzal, akivé az ember válik.
Borítókép: Pexels