Rejtély és pompa a Fő utcán – A nagykanizsai Bogenrieder-palota története
Nagykanizsa egyik legszembetűnőbb épülete a Fő utca 13. szám alatti Bogenrieder-palota. A város legnagyobb magánpalotája nemcsak méretével és eleganciájával emelkedik ki környezetéből, hanem azzal a máig megválaszolatlan kérdéssel is, hogy ki tervezte ezt a különleges, szecessziós remekművet. A palota története egy bécsi pincérinas felemelkedésével kezdődött, és egy építészeti rejtéllyel folytatódott.
A Bogenrieder-palota neve minden kanizsai számára ismerősen cseng. A város főutcájának épületsorából tömegével és karakterével egyaránt kiugrik, mintha tervezője nem is a helyi viszonyokhoz igazodott volna. Az építtető személye legalább annyira figyelemre méltó, mint maga az épület. A bécsi születésű Bogenrieder József (1847–1922) pincérinasként kezdte pályafutását, majd tehetségével és szorgalmával fokozatosan gyarapodott. Előbb Barcson bérelt vasúti vendéglőt, később Nagykanizsán is sikeres vállalkozóvá vált, s már a Batthyányiak egykori tiszttartói házában működő Korona Szállót is ő üzemeltette. Anyagi megerősödése tette lehetővé, hogy családja számára a város legnagyobb magánpalotáját felépítse.
Tarnóczky Attila helytörténész és Kunics Zsuzsanna muzeológus adatai szerint az épület 1914-ben készült el, kivitelezője a temesvári Merbl Andor műépítész volt. A tervezés nyilván egy-két évvel megelőzte az átadást, ám a tervező kiléte mindmáig ismeretlen. A második világháború végén, 1945-ben a kanizsai városháza leégésével a város iratanyaga megsemmisült, így a tervrajzok előkerülésére alig van remény.
Az épület stílusa egyértelműen a szecesszióhoz köthető, annak is a geometrikusabb, art deco felé hajló irányzatához.
Feltűnő az asszimmetrikus homlokzat, a vertikális tagolás, a hármas ablakosztás, a hullámos fedésű zárterkély, a félköríves mellvédű erkélyek és a gazdag épületszobrászati díszítés. A magasított szecessziós oromzat és az alacsonyabb, sokszögzáródású oromzat együttese különösen izgalmas kompozíciót alkot. A homlokzaton négy helyen is megjelenő szilvamag-alakú motívum, valamint az oromzaton látható szörnyfej tovább erősíti az épület karakterét.
Forrás: kitervezte.hu
Helyi építészek – Sallér Lajos, Morandini Román, a Bacsics–Kosák páros – ismert munkái nem mutatnak közvetlen rokonságot a palotával. Merbl Andor neve a kivitelezés kapcsán felmerül, de a Temesváron álló Merbl-palota jóval egyszerűbb megjelenésű, így valószínűtlen, hogy a Bogenrieder-palota terveit is ő készítette volna. Annál is inkább, mert a korabeli gyakorlat szerint gyakran különvált a tervező és a kivitelező szerepe.
Egy temesvári szakmai kirándulás során merült fel komolyabban Székely László neve mint lehetséges tervező. Székely Temesvár városképét meghatározó építésze volt, s több alkotásán is fellelhetők a Bogenrieder-palota jellegzetes motívumai: a felmagasított oromzat, a sokszögzáródású tetőformák, a vertikális csíkozás, valamint az épületszobrászati megoldások. A temesvári Brück-palota, a piarista gimnázium vagy a Gyárvárosi iskola bizonyos részletei meglepő hasonlóságot mutatnak a kanizsai épülettel. Ugyanakkor Székely soha nem ismételte önmagát, így az analógiák inkább stílusrokonságot, semmint egyértelmű bizonyítékot jelentenek.
Az is kérdés, miként került kapcsolatba egy kanizsai polgár egy temesvári építésszel. Elképzelhető, hogy Bogenrieder Temesváron látott meg egy Székely-épületet, amely annyira megragadta, hogy megbízta a mestert a tervezéssel, míg a kivitelezést Merbl Andorra bízta. Bár erre nincs dokumentált bizonyíték, az építészeti jegyek alapján a feltételezés nem alaptalan.
Akárki is volt a tervező, a Bogenrieder-palota a dél-magyarországi szecesszió egyik különleges darabja.
Organikus formavilága, játékos art deco motívumai és markáns tömege egyedülállóvá teszik Nagykanizsán és a környező városokban egyaránt. Ha valóban Székely László munkája, akkor életművének egyik kiemelkedő alkotásáról beszélhetünk, amely különleges kapcsot teremt Temesvár és Nagykanizsa századfordulós építészete között.
A Bogenrieder-palota ma is a Fő utca meghatározó ékköve. Nem csupán egy gazdag vállalkozó ambíciójának emléke, hanem egy korszak művészi igényességének tanúja is. És bár a tervező személye továbbra is rejtély, a palota így is a város egyik legértékesebb építészeti öröksége marad.
Forrás: kitervezte.hu
Borítókép: köztérkép.hu