Hihetetlen hangulat a Busójáráson – láttad már? +Képgaléria
A Busójárás Magyarország egyik legismertebb népi hagyománya, amely évente február végén vagy március elején, a farsang utolsó napjaiban zajlik Mohácson. Ez a hatnapos eseménysorozat a tél elűzését és a tavasz köszöntését ünnepli, egyben a helyi sokác (šokci) közösség évszázados kulturális identitását is megjeleníti. A tradíció 2009 óta a UNESCO szellemi kulturális örökségének része.
A szokás gyökerei többféle történettel magyarázhatók: az egyik legismertebb szerint a török hódoltság idején a mohácsiak rémisztő maskarákba öltözve és zajt keltve ijesztették el az ellenséget, más változatok inkább ősi télűző, termékenységvarázsló rítusokra vezetik vissza.
A fesztivál központi figurái a busók – faragott, félelmetes fa maszkokba és nagy bundába öltözött férfiak –, akik jelmezeikhez gyakran kézzel készített darabokat viselnek. A rendezvény farsangvasárnap a leglátványosabb: a busócsoportok a Duna túlsó partjáról (a helyiek által Szigetnek nevezett területről) áteveznek a városba, majd a Széchenyi téren felvonulva zenével, kolompolással és hangos zajjal űzik el a telet. Idén erre a nagy erejű szél miatt komppal került sor.
Mohács főtere ilyenkor a rendezvény közösségi tereként szolgál, ahol a busójárás főbb eseményei – felvonulás, tánc, előadások és közös mulatság – zajlanak. A város története szerves része ennek a hagyománynak, amely átíveli a közösség generációit és évről évre több ezer embert vonz a térségbe.
A fesztivál egyik legismertebb ceremóniája a tél koporsójának szimbolikus elégetése: farsangvasárnap este, majd húshagyókedden újra meggyújtják a máglyát és elégetik a koporsót, amely a telet és minden előző évi bajt jelképezi, ezzel szimbolikusan „elűzve” a hideg évszakot és köszöntve a tavaszt.
A busójárás egyik legnagyobb attrakciója a több ezer fős busófelvonulás, amelyre nemcsak helyiek, hanem hazánk más vidékeiről és külföldről érkező hagyományőrző csoportok is eljönnek. A városban hatalmas közösségi esemény alakul ki, amely koncerttel, táncházzal, kézműves vásárokkal és folklórprogramokkal gazdagodik. Megkóstolható a helyi ételspecialitás, a sokác bab és belülről is megtekinthető a dzsámira hasonlító fogadalmi templom, melynek felszentelésére 45 pap részvételével 1940. augusztus 29-én került sor.
Idén a rendezvényen különösen nagy volt az érdeklődés, különböző régiókból, így Zalából is indultak résztvevők, többek között buszokkal Eszteregnyéről és Nagykanizsáról érkezett csoportokkal, akik a sokácokkal együtt ünnepelték a hagyományt és a közösségi élményt.
A Busójárás ma már nem csupán Mohács, hanem az egész ország egyik legismertebb népi ünnepe, amely erősíti a közösséget, bemutatja a hagyományos magyar és sokác kultúrát, és minden évben élő kapcsolatot teremt a múlt és jelen között. Ebből hoztunk egy kis képes ízelítőt.
