Hát ezek miféle szerzetek? A zengőlegyek lettek az év beporzói!
A szavazatok 47,33%-ával a zengőlegyek végeztek az első helyen, egyetlen szavazattal megelőzve a pöszörlegyeket. E két csoporttól lemaradva, harmadikok lettek a viráglegyek. Mindhárom kétszárnyú családban vannak hasznos beporzó fajok. Egyre több új kutatási eredmény igazolja beporzó szerepük fontosságát.
A zengőlegyek már a télvég-koratavasz virágainak beporzásában is részt vesznek, amikor a méhfélék nagy része még nem aktív, és munkájukat őszig végzik. Árnyas helyen üldögélve hallhatjuk jellegzetes „zengő” szárnysuhogásukat és megfigyelhetjük egyhelyben lebegésüket, hátrafelé vagy cikázva repülésüket. Ne feledkezzünk meg azonban a pöszörlegyekről, ezekről a kis, „bundás kolibrikról” sem.
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület által meghirdetett, az Év beporzói 2026 szavazáson 1517-en vettek részt. A 2026. évi versenyben a legyek közül választottak ki három csoportot a szervezők. E kevésbé népszerű állatcsoport kiválasztásával nem titkolt céljuk a „nemszeretem” állatok iránti – gyakran indokolatlan – ellenszenv csökkentése volt.
Szerte a világban kb. 150.000 különböző kétszárnyú rovarfajt ismerünk már. Ezen belül kb. 80.000 a légyfaj, a többi szúnyog és lószúnyog. Negatív megítélésükhöz hozzájárul, hogy többen közülük különféle kórokozókat terjesztenek, ám, többféle hasznuk vagy feladatuk mellett az emberek számára létfontosságú növények beporzásából is igencsak kiveszik a részüket.
Repülésre egy pár hártyás szárnyukat használják. A sokak számára kellemetlen, jellegzetes zümmögő hangot gyorsan (magas frekvenciával) rezgő szárnyuk adja. Ízelt lábaik vége karomban végződik, az ezek közt megbúvó tapadókorongnak köszönhetően bármilyen felületen biztonságosan meg tudnak kapaszkodni.
Zengőlegyek (Syrphidae)– rövid ismertető
A rovarvilág repülőbajnokai szinte mindenütt előfordulnak: az Antarktisz és néhány kisebb óceáni sziget kivételével bárhol találkozhatunk e népes család valamelyik tagjával. Többségük a virágzó növényeket, főként az ernyős virágzatúakat keresi, mintegy öt és félezer fajuk aktív résztvevője a beporzásnak. Olyan területeken is előfordulnak ők is, amelyeket a méhalkatúak nem látogatnak. A változó körülményekhez – így a klímaváltozáshoz – viszonylag jól alkalmazkodnak.
Méretük fajtól függően a 7-15 mm között lehet, testalkatuk változó: lehetnek zömökebbek, de karcsúak, lehetnek csupaszok, de szőrösek is. Rendkívül gyorsan rezegtetik a szárnyaikat: akár 300 szárnycsapást is végezhetnek percenként, vízszintes helyzetben, egy helyben lebegve a levegőben, fejükkel a légáramlással szembe fordulva. Számos fajuk mintázatával egyes méhalkatúakat utánoz, álruhájuk segíti túlélésüket.
Az imágók nektárt és virágport fogyasztanak, az 1-2 mm nagyságú petékből kikelő lárvák azonban vérszomjas ragadozók: bebábozódásukig fejenként több száz, vagy akár 1000 levéltetvet tesznek ártalmatlanná.
További jelöltek voltak az Év beporzói 2026 címre
Pöszörlegyek (Bombyliidae)
A gyapjaslegyeknek is nevezett pöszörlegyek tömött, szőrös testű, közepes vagy nagy termetű kétszárnyúak. Hosszú, vékony szívókájukkal a csöves virágok mélyén lévő nektárt is elérik, kiválóan repülnek, akár lebegni is tudnak. A testükre tapadó virágport szállítva fontos beporzók.
Lárváik ragadozók vagy élősködők: más rovarokat, köztük kártevő hernyókat és sáskalárvákat pusztítanak, bár olykor hasznos fajokat is megtámadnak. Ennek ellenére jelentős szerepük van az ökológiai egyensúly fenntartásában.
Viráglegyek (Anthomyiidae)
Az anthos (virág) és myia (légy) szavakból eredeztethető nevű viráglegyeket a kerttulajdonosok gyakran kártevőként ismerik. Lárváik egy része növényi szárakban, gyökerekben vagy rothadó növényi részekben fejlődik, mások állati maradványokon, például madárfészkekben élnek, míg egyes fajok a levelekbe rágott „aknákban” táplálkoznak. Többnyire kisméretű legyek, jellegzetes szárnyerezetük és mellkasi sörtézetük alapján azonosíthatók; a hímek szemei gyakran összeérnek.
Kifejlett alakjaik ugyanakkor aktív viráglátogatók: nektárt és virágport fogyasztanak, közben beporzóként is szerepet játszanak, különösen ott, ahol a méhek ritkábbak. Az európai zergeboglár beporzását például négy viráglégyfaj is segíti.
Forrás és fotók: MKNE.hu