Megint földrengés volt Magyarországon! De mi az oka az egyre több földmozgásnak?
4-es magnitúdójú földrengés pattant ki szombaton kora délután Mosonmagyaróvár térségében. A rengést széles körben érezték, pánikot is keltett – miközben a szakemberek szerint a közép-európai szeizmikus aktivitás nem rendkívüli, hanem természetes geológiai folyamatok következménye.
Ma, 13:44 körül 4-es magnitúdójú földrengés rázta meg Győr-Moson-Sopron megyét. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium előzetes adatai szerint az epicentrum Mosonmagyaróvártól mintegy 15 kilométerre lehetett. A földmozgást a lakosság széles körben érzékelte, többen erős, hirtelen lökésként írták le, a KISALFÖLD beszámolója szerint „hátborzongató” élményként élték meg. Jelentősebb károkról egyelőre nem érkezett hír.
Miért szaporodtak meg a földrengések?
Bár sokak számára meglepő, Magyarország és tágabb értelemben Közép-Európa nem tekinthető szeizmikusan inaktív térségnek. A Kárpát-medence geológiai szempontból összetett szerkezetű terület, ahol több kisebb törésvonal és kéregmozgási zóna található. A térség a Eurázsiai- és az Afrikai-kőzetlemez közötti ütközési rendszer peremterületén helyezkedik el. Bár a fő ütközési zóna a Mediterráneumban és a Balkánon húzódik, a feszültségek áttevődhetnek és felhalmozódhatnak a medence belsejében is.
A Kisalföld térsége különösen érzékeny, mert több aktív törésvonal metszi, amelyek időről időre feszültséget oldanak fel kisebb-nagyobb rengések formájában. A szakemberek szerint az utóbbi évek „megszaporodott” rengései nem feltétlenül jelentenek valódi növekedést a földrengések számában, inkább a műszerek érzékenységének javulása és a lakossági bejelentések számának emelkedése miatt tűnnek gyakoribbnak.
Mi várható a jövőben?
A szakmai álláspont szerint Magyarországon jellemzően 3–5 magnitúdó közötti rengések fordulnak elő, ritkán nagyobbak. A mostani, 4-es erősségű esemény már jól érezhető volt, de még nem számít pusztító erejűnek. A térségben előfordulhatnak utórengések, amelyek általában gyengébbek.
A szeizmológusok hangsúlyozzák: nem beszélhetünk „földrengéssorozatról” vagy rendkívüli aktivitásról, hanem a térség természetes tektonikai működéséről. Ugyanakkor a lakosság számára fontos az alapvető felkészültség és a pánik elkerülése, hiszen a legtöbb magyarországi rengés nem jár komoly károkkal.
Illusztráció: Chat GPT