Kutyákról elnevezett város, török sírkőből faragott szenteltvíztartó és olajfúró toronyból lett kilátó – Nagykanizsa múltjának különlegességeit egy közösségi médiában megosztott bejegyzés idézte fel.
Az Uta Zoom Facebook-oldalán megosztott bejegyzés hívta fel a figyelmet Nagykanizsa kevésbé ismert érdekességeire. A város történelme és mindennapjai számos olyan részletet rejtenek, amelyek még a helyiek számára is tartogathatnak meglepetéseket.
Egy 1929-es monográfia szerint például a település neve a latin canis (kutya) szóból eredhet. A legenda szerint a rómaiak egy cölöpökre épült várat emeltek itt, amelyet a környék mocsaraiban élő vadkutyák után Canissának neveztek el. (Sokkal elterjedtebb nézet, hogy Nagykanizsa neve a szláv eredetű "Knyaza" szóból származik, amely hercegi, fejedelmi birtokra vagy tulajdonra – hercegé, fejedelemé – utal, és először IV. Béla 1245-ös adományozó levelében említik Knyaként – a szerk.).
A bejegyzés kitért a 2019-ben, a megújult Ady utca elején felavatott „Kereskedőfeleségek” bronzszoborra is. A két beszélgető nőalakot ábrázoló alkotás Sörös Rita kaposvári szobrászművész munkája, amely Velenczei Ferenc adományából valósulhatott meg. A szobor a város egykori kereskedői múltjára, valamint a kanizsai nők szerepére emlékezteti az arra járókat.
A közösségi médiában megjelent rövid összefoglaló ismét rámutatott: Nagykanizsa története és öröksége jóval gazdagabb annál, mint amit első pillantásra gondolnánk.
Borítókép: Köztérkép.hu