A budai várban több százezer látogató csodálta már meg a felújított Szent István-termet, miközben Somogyban, Nemesdéden egy ligetes almáskertben pihenőágyak között érlelődnek a jövő tervei.
A két világ első pillantásra távolinak tűnik, mégis ugyanaz az ember kapcsolja össze őket: a nagykanizsai kötődésű, de ma Budapesten élő Varga Zoltán, aki amikor elkezdődött a Budavári Palota rekonstrukciója, a Nemzeti Hauszmann Program keretében működő Várkapitányság Nonprofit Zrt. Budavári Palota Projektirodáját vezette.
Egy pilot-projekt, amely irányt mutat
„2021. augusztus 20-án adtuk át a déli összekötő szárnyat és benne a Szent István-termet. Az az én vezetésem alatt megvalósuló csapat munkája volt” – mondja. A terem azóta is a teljes palotarekonstrukció egyik mintaprojektje: egyszerre látogatható tér és iránymutatás arra, milyen szellemiségben újulhat meg a Budavári Palota teljes, mintegy százezer négyzetméteres rendszere.
A számok önmagukért beszélnek: a Szent István-terem látogatottsága már meghaladta az 500 ezret.
„Szimbolikájában és szakmailag is kiemelkedő történet az életemben. Büszke vagyok rá, és sokat merítek belőle, mert egy ezer négyzet
A rekonstrukció jelenlegi fókuszában az úgynevezett A-épület áll, az északi szárny egykori fogadóépülete. A második világháborúban súlyosan megsérült, majd a hatvanas években ideológiai alapon, teljes átépítéssel alakították át.
„Nem a helyreállítás volt fontos, hanem egy új, a korszak szellemiségéhez illeszkedő épület létrehozása” – fogalmaz Varga Zoltán.
Most azonban a Hauszmann-kori állapotokhoz való visszatérés a cél. A munka rendkívül összetett: világörökségi környezetben zajlik, egyszerre érinti a budai Vár és a dunai panoráma védelmét, miközben a területen párhuzamosan futnak más nagyberuházások is. A közműhálózat teljes rekonstrukciója éppúgy része a projektnek, mint a történeti terek újjászületése.
„Egy nagyon sűrű, komplex munkaterületen dolgozunk, miközben zajlik a turistaforgalom és a protokollélet is. Ez egyszerre kihívás és kivételes lehetőség” – mondta.
Tavaly szeptember óta az Építési és Közlekedési Minisztérium Várfejlesztési Főosztályán kiemelt szakértőként segíti a projektek koordinációját, de a Budavári Palota rekonstrukciója továbbra is az egyik legfontosabb szakmai fókusza.
Mikrofon mögött – önként, felelősséggel
Aki azt gondolná, hogy mindez önmagában teljes embert kíván, nem téved. Varga Zoltán azonban egy másik világban is aktív: a Hit Gyülekezete rádiójában, a Hit Rádióban önkéntes műsorvezető.
„Ez szolgálat. Önkéntes, de éppen ezért felelősség is. Ha vállaltam, akkor kötelességem felkészülni, minőségi munkát adni” – fogalmazott. A rádiózás még nagykanizsai éveiben kezdődött, kisebb közösségi alkalmak moderálásával, majd Budapesten – egy váratlan beugrással – "maradt rajta" a mikrofon.
A közéleti, gazdasági vagy hitéleti témákat a zsidó–keresztény értékrend szemszögéből igyekszik megközelíteni
„Nem tartom magam profi műsorvezetőnek, de amíg szükség van rám, és hozzá tudok tenni, szívesen csinálom.”
Almáskert, mint közösségi tér
A harmadik „élete” Somogy vármegyéhez, Nemesdédhez kötődik. Felesége édesapjától, a sokak által ismert „Böröcz tanár bácsitól” örökölt gyümölcsös 4000 négyzetméteren mintegy 250–300 almafát jelent.
„Amikor apósom elhunyt, felmerült a kérdés, mi legyen a gyümölcsössel. Eladjuk, vagy megpróbáljuk továbbvinni? Végül úgy döntöttünk, nem válunk meg tőle.”
Az intenzív, konvencionális almatermesztést azonban nem folytatták. Ökológiai irányba mozdultak el, és inkább extenzív, ligetes almáskertet alakítottak ki.
„Mi inkább almáskertet tartunk fenn, nem ültetvényt. Nyugágyakat tettünk ki, megnyitottuk a kerítést, és próbálunk közösségi hangulatot teremteni.”
A cél egyfajta falusi, közösségi tér kialakítása, ahol a betakarítás idején barátok, ismerősök segítenek, illetve Zoltánék szedd magad lehetőséget is hirdetnek, ahol nem marad el egy jó ebéd vagy almás pite – vagy ahol nyáron is megállhatnak vendégek egy délutánra, hogy kikapcsoljanak a múkuskerékből. A tervek között szerepel egy fazekasműhely kialakítása is – felesége, Varga Beáta jelenleg építész szakértőként vonzodik eredeti szakmájához is, hisz fazekas –, valamint hosszabb távon akár egy kis gyümölcsfeldolgozó vagy vendéglátóhely létrehozása.
A szomszédos, korábban elhanyagolt terület megvásárlásával új fejezet nyílt: mediterrán növényekkel – fügével, gránátalmával – kísérleteznek, alkalmazkodva az éghajlati változásokhoz.
„Nem ültetvényszerűen, inkább fajtakísérletként. Megnézzük, mit bírnak, hogyan alkalmazkodnak.”
Közösségi tervezés és szakmai elismerés
Varga Zoltán neve nem ismeretlen az energiahatékonysági fejlesztések világában sem. A 2000-es évek közepétől panelprogramok és társasházi felújítások közösségi tervezési módszertanát dolgozta ki. Előadásokat tart, tanulmányok társszerzője, és 2022-ben elnyerte az Év Projektmenedzsere díjat a Szent István-terem projektért.
Jelenleg a Magyar Projektmenedzsment Szövetség alelnöke, és szakmai podcastokban is szerepet vállal.
Mindeközben doktori tanulmányokra készül – jelenleg nyelvvizsgáit erősíti, hogy megkezdhesse a képzést.
„A naptár gyorsan betelik”
„Ez a veszélyes, hogy a naptár gyorsan betelik” – mondja mosolyogva. Mégis, a különböző területek között közös nevező rajzolódik ki: örökség és közösség.
Legyen szó a Budavári Palota történelmi tereiről, egy rádióstúdió mikrofonjáról vagy egy somogyi almás ligetről, Varga Zoltán mindenhol ugyanazt keresi: hogyan lehet értéket megőrizni, közösséget építeni és hosszú távon gondolkodni.
A budai Vár falai között és a nemesdédi gyümölcsfák alatt egyaránt.
Borítókép: Varga Zoltán
