„A rock and roll a konyhában kezdődött” – Kovács Richárd története a felszolgálástól a Chef of the Street márkáig
Felszolgálóként kezdte, ma séf, termelő és márkaépítő egyszerre. A nagykanizsai Chef of the Street alapítója, Kovács Richárd az elmúlt években éttermet nyitott, túlélte a Covidot, elvesztett egy biztos helyet Zalakaroson, mestervizsgát tett, közben 2000 négyzetméteren termelt alapanyagot saját termékeihez. Most Hévízen dolgozik főállásban, mellette rendezvényeket vállal és országos piacra készül a saját fejlesztésű szószaival – de azt mondja, 40 éves koráig ad időt a vállalkozásainak, hogy kiforrják magukat.
Kovács Richárd nem szakácsként indult. Mintegy 15 évvel ezelőtt felszolgálóként dolgozott, amikor a konyhában dolgozó szakácsok világa elkezdte vonzani.
„Fejkendő, szakácskabát, éles kések – kicsit ilyen rock and roll volt ott bent a konyhán és ez jobban tetszett, mint a felszolgálás” – emlékszik vissza. A kreativitás, az állandó tanulás lehetősége és a szakma határtalansága ragadta magával. Úgy érezte, felszolgálóként eljutott egy szintre, ahonnan már csak külföldön vagy csúcsgasztronómiában lehetett volna továbblépni. A főzésben viszont nem látott plafont.
„Ez kitanulhatatlan. Naponta, hetente jön valami új. Olyan nincs, hogy mindent tudsz.”
Burgertől az étteremig – majd a Covidig
Első saját vállalkozása egy street food büfé volt, burgerekkel. A továbblépéshez szakirányú végzettséget szerzett, elvégezte a szakácsiskolát, majd Kanizsán éttermet nyitott.
Aztán jött a Covid.
„Pár hónapot tudtunk működni. Szinte az összes pénzünket beletettük. Amit addig összeraktunk, az ott mind elvitte a Covid.”
A járvány után újra kellett építeni mindent. Ekkor fordult a termelés és a saját alapanyag-előállítás felé. Elvégezte az aranykalászos gazdaképzést, belevágott az őstermelésbe, és elkezdte kialakítani saját termékportfólióját.
Az egyediség mint vezérelv
A Chef of the Streets brand egyik alapelve az egyediség. Richárd nem akarta, hogy a „barbecue” szó csak marketing legyen a burgerben – valódi, saját fejlesztésű ízeket akart.
„Az a barbecue szósz, ami az én burgeremben van, olyan csak az én burgeremben legyen. Két utcával arrébb ne jöjjön veled szembe ugyanaz az íz.”
Ma már négyféle barbecue szószt, nyolcféle csilis krémet, édes krémeket, savanyúságokat, fűszereket és fűszerolajokat készít. Ezeket nemcsak saját rendezvényein használja, hanem értékesíti is – 2025 decemberében elindult a webshopjuk.
Zalakaros: hét év után búcsú
Hét éven át dolgozott Zalakaroson a Gyógyfürdő tér közelében, ám egy vezetőváltás után nem kapták vissza a helyüket.
„Azt mondták, ugyanazt a helyet nem kaphatjuk már vissza. Köszönik az elmúlt hét évet...”
Az üzlet elvesztése újabb törést jelentett. Jelenleg kizárólag rendezvényeken – esküvőkön, születésnapokon, városi eseményeken – főz.
Mestervizsga és új főállás Hévízen
2025 őszén mestervizsgát tett, decemberben átvette mesterlevelét. Nem sokkal később felkérést kapott Hévízről: most a Hotel Európa Fit konyháján dolgozik, séfhelyettesként.
„Ott megvan, ki rendeli az árut, ki pucolja, ki készíti elő. Én főzök, tálalok. A mosogató elmosogat utánam. Itthon meg minden munka az enyém” – fogalmazott.
Ez a kontraszt élesen mutatja, mit jelent ma kisvállalkozóként vendéglátózni: saját üzlet, csapat nélkül, amikor minden munkafolyamat egy emberre hárul.
Munkaerőhiány és bizonytalanság
Richárd szerint a vendéglátás egyik legnagyobb problémája ma nem is a forgalom, hanem a munkaerőhiány.
„Régen egy próbamunkára legalább hárman jelentkeztek egy nap. Most nem hogy három, egy sincs.”
Megbízható szakácsot találni szinte lehetetlen – még egy négycsillagos szállodában is. Ez a bizonytalanság új étterem nyitásánál komoly kockázatot jelentene. Ezért erről már letett.
„Nincs 10-20 millióm arra, hogy megint munkát meg ideget vegyek magamnak” – sóhajtott fel.
2000 négyzetméter föld – saját tapasztalatból tanulva
A termelés 2000 négyzetméteren zajlott tavaly Kiskanizsán. A tudás nem tankönyvből jött: nagymamája kertjében nőtt fel, a gyakorlatban tanulta meg a palántanevelést, a szezon felépítését.
A nagy kedvenc, a chili például különösen érzékeny növény, az éghajlat pedig évről évre változik.
„Több száz kiló termény megy oda minden évben, mire megtanulod, hogy nálad hogy működik a talaj, a növények.”
A termelés bizony, helyspecifikus tapasztalatot igényel és az internet nem ment meg a saját tapasztalástól és adott esetben a kártól.
Marketing: félmilliós havi költség
A webshop elindult, de a piacra jutás komoly kihívás. Egy budapesti marketingcég havi 340 ezer forint plusz áfáért vállalná a tartalomgyártást és kampánykezelést.
Azonban Richárd nem a „bohóckodós” influenszer-világ embere, mégis érzi: ma enélkül nehéz érvényesülni.
Megéri?
Richárd most 38 éves, két gyermeket nevel, nyolc éve vállalkozó. Még két évet ad az általa kialakított rendszernek. Azt mondja, ha 40 éves korára nem tud úgy növekedni, hogy levegőhöz jusson – csapattal, stabil háttérrel –, akkor visszavesz a tempóból.
Mert ma három helyen kell helytállnia: főállásban Hévízen, rendezvényeken saját márkájával, és a kertben, ahol az alapanyag születik.
„Ha feladod, a nyolc év munkája megy a levesbe. De meddig lehet ezt bírni?” – tette fel a kérdést.
A Chef of the Street története nemcsak egy séf karrierútja. Tükre annak, hogyan próbál ma egy vidéki gasztronómiai vállalkozó túlélni: kreativitással, több lábon állva, saját termeléssel, országos ambíciókkal – és folyamatos újrakezdésekkel.
Hogy megéri-e?
„Majd pár év múlva megmondom” – így Richárd.
Borítókép: Facebook