Egy 1957-ben készült fotó az erjesztőkádakról nemcsak egy ipari pillanatot rögzít, hanem egy egész korszakot idéz fel: a nagykanizsai sörgyártás fénykorát. A város egykor az ország egyik meghatározó söripari központja volt, ahol több mint egy évszázadon át főzték a „kanizsai sört”.
Az 1957-es felvételen látható erjesztőkádak a Nagykanizsai Sörgyár mindennapi működésének kulcselemei voltak. Ezekben a hatalmas tartályokban zajlott a sörkészítés egyik legfontosabb folyamata: az erjedés, amely során a malátából és komlóból készült alaplé valódi sörré alakul.
A kép egy olyan időszakot idéz meg, amikor a gyár már túl volt a második világháború okozta visszaesésen, és újra fejlődési pályára állt. Az 1950-es évek közepén ugyanis állami döntés született az üzem újjáépítéséről és modernizálásáról, ami új lendületet adott a termelésnek.
A nagykanizsai sörgyártás gyökerei egészen 1892-ig nyúlnak vissza, amikor helyi vállalkozók létrehozták a Kanizsa Serfőzde Részvénytársaságot. A gyárhoz malátagyár is tartozott, és már a kezdetektől ipari léptékben működött.
A sörgyár gyorsan országos jelentőségűvé vált, termékei népszerűek voltak, és a város egyik legsikeresebb ipari vállalkozásává nőtte ki magát.
A 20. század során a gyár több tulajdonosi és gazdasági korszakot is megélt: az első világháború után a Dreher-csoporthoz került, majd az államosítás után a szocialista ipar egyik fontos szereplője lett.
A kanizsai sör nemcsak itthon volt ismert: a gyár termékei külföldre is eljutottak, például Ausztriába és a volt Jugoszlávia területére.
A termékpaletta is figyelemre méltó volt. A klasszikus világos sörök mellett különlegességek is készültek, például porter típusú sör, amely a maga idejében ritkaságnak számított Magyarországon.
Az 1957-es fotó idején a sörgyár már egy új korszakban működött. A háború utáni évek nehézségei után az 1950-es évek közepén újraindult a termelés, és a gyár a következő évtizedekben ismét meghatározó szerepet játszott a hazai söriparban.
Az ilyen felvételek különösen értékesek, mert nemcsak az ipari technológiát dokumentálják, hanem a munkakultúrát, az üzem méretét és azt a korszakot is, amikor a nagyüzemi termelés a gazdaság egyik alappillére volt.
A Nagykanizsai Sörgyár több mint száz éven át működött, egészen 1999-ig. Azóta már csak emlékek, relikviák és archív fotók – mint ez az 1957-es felvétel – őrzik a város sörgyártó múltját.
A kép így nem csupán egy technológiai részletet mutat, hanem egy letűnt korszak lenyomatát: amikor Nagykanizsa neve egyet jelentett a hazai sörgyártás egyik fontos központjával.
Borítókép: Nagykanizsa erjesztőkádak a Nagykanizsai Sörgyárban Forrás: Fortepan, 1957. Fotó adományozó Buvári Ágnes. Szerző: dr. Buvári András