Nemcsak egy fesztivált, hanem egy különleges zalai növényt is ünnepeltek április 18-án Miklósfán: a XXIV. Répafőző Fesztivál középpontjában idén is a kerek-, vagy a tarlórépa állt.
Gőzölgő bográcsok, ismerős, földes-édeskés illatok és több száz adag étel – első pillantásra egy hagyományos falunapi főzőverseny képe rajzolódik ki. Miklósfán azonban ennél jóval többről van szó: itt egy olyan növény köré szerveződik közösség és identitás, amely generációkon át meghatározta a zalai vidéki életet.
A kerekrépa – más néven tarlórépa – a 19–20. század fordulóján még alapélelmiszernek számított Zala megyében. Elsősorban azért terjedt el, mert:
Hagyományosan aratás után, tarlóba vetették, innen ered a „tarlórépa” elnevezés is. A növény gyors fejlődésének köszönhetően ősz végére már betakarítható volt.
Elsősorban az állatok takarmányozásában játszott fontos szerepet, de a zalai konyha különlegessége, hogy emberi fogyasztásra is széles körben használták, ami más régiókban kevésbé volt jellemző.
Több mint 500 szelet rétes készült Fotó: Turi István
A kerekrépa íze enyhén édeskés, a karalábéhoz vagy a fehérrépáéhoz hasonló, de annál lágyabb, főzve pedig kifejezetten krémes állagúvá válik.
A hagyományos elkészítési módok közé tartozik:
A lassú főzés kulcsfontosságú: a régi zalai receptek szerint a répát hosszú ideig, alacsony lángon készítették, hogy az ízek teljesen összeérjenek. A modern konyhában már megjelentek a krémlevesek és kreatív újragondolások, de az alapelv változatlan: egyszerű alapanyagból tartalmas étel.
A miklósfai répafőző fesztivál pontosan ezt az örökséget tartja életben. Idén tíz csapat összesen 21 étellel nevezett, és a kínálat jól mutatta, mennyire sokoldalú a kerekrépa: a klasszikus egytálételek mellett megjelentek modern fogások és desszertek is.
A kategóriagyőztesek között is visszaköszönt a hagyomány és az újítás egyensúlya:
A rendezvény egyik legfontosabb eleme a közös étkezés volt. A Mindenki Háza nevében Tóth Imre által készített répalevesből közel 480 adag fogyott el, miközben a helyiek több mint 500 szelet rétest sütöttek.
Ez nemcsak gasztronómiai teljesítmény, hanem közösségi üzenet is:
a kerekrépa nem csupán egy alapanyag, hanem összekötő kapocs.
Miklósfán a kerekrépa nem múlt idő. A helyiek számára ma is fontos, termesztik, főzik, és – ami talán a legfontosabb – továbbadják a tudást.
Borítókép: Turi István